Egyedülálló élményben lehet részük azoknak, akik jegyet váltanak Gryllus Dániel és barátai előadására, amelynek keretében Weöres Sándor A teljesség felé című kötetének Gryllus Dániel által megzenésített alkotásait mutatják be. A november 14-ei sepsiszentgyörgyi és a 15-ei marosvásárhelyi előadás  erdélyi premiernek számít, és a magyar kultúra olyan nagy neveit vonultatja fel, mint Both Miklós, Ferenczi György, Gryllus Dániel, Palya Bea, Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Szalóki Ági és Szirtes Edina Mókus.

Weöres Sándor művéről, zeneszerzésről, alkotásról, a produkció létrejöttéről Gryllus Dániellel beszélgettünk.

Ha jól tudom, Ön a nyolcvanas évek elején fogott neki Weöres Sándor A teljesség felé címet viselő kötete verseinek megzenésítéséhez, ami végül több évet is tartott. Mit jelentett az Ön számára ez a munka, hiszen nem akármilyen alkotásokról van szó? Egyáltalán mi késztette arra, hogy ezeket a verseket megzenésítse?

Igen, 1981-ben mondtam Weöres Sándornak ezt a tervemet, amire ő azt mondta (nem szó szerint – rég volt), hogy ezt nehezen tudja elképzelni, de miért ne. Az ötlet azért is furcsa volt, mert addig mi a Kalákával sok Weöres verset énekeltünk, de ez a kötet 99 %-ban nem vers, és a többi is inkább költői próza, legalábbis nem dalformájú vers. Nagyon szép emlék az alkotás folyamata, jobbára Kékestetőn írtam telenként. Mivel a lemezgyár nem akarta kiadni, ezért többször is átdolgoztam, ami azt hiszem jót tett neki. Végül 1988-ban kibéreltem egy stúdiót, és a kész felvételt bevittem a lemezgyárba, mondván, most már nem kell invesztálni, csak kiadni. Elfogadták és Weöres Sándor 75 éves születésnapjára meg is jelent. Sanyi bácsi azt mondta: sok minden kimaradt belőle, de a lényege benne van. Erre nagyon büszke voltam. Mi késztetett? Szerettem a könyvet és akkoriban sok indiai vallásos dallamot ismertem meg és ez a kettő bennem összekapcsolódott. Persze nem mindegyik dal indiai eredetű, de több mint a harmada az.

A megzenésített verseket A teljesség felé  című produkcióban Önön kívül a magyar zenei élet olyan elismert művészei adják elő, mint Both Miklós, Ferenczi György, Palya Bea, Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Szalóki Ági és Szirtes Edina Mókus. Hogyan valósulhatott ez meg? Minek köszönhető az, hogy a nyolcvanas évek végén elkészült mű végül most került színpadra?

Játszottam én már ezt korábban is, például a Nemzeti Színház kamaratermében, sorozatban, de ott a citerával kísért dalok hangszerelését egy szintetizátor adta. Később már elégnek éreztem csak a citerát. Hatvanadik születésnapomra azt a csodálatos ajándékot kaptam zeneszerző fiamtól, Samutól, hogy meghangszerelte a darabot 10 fős kamaraegyüttesre és barátaimat, műfajunk kiválóságait kérte fel a dalok előadására. Ez 2010-ben történt, lakóhelyem vezetősége, a második kerületi önkormányzat támogatásával. Ezután kaptunk meghívást a MŰPA nagytermébe, ahol 2011 októberében játszottuk az előadást. Ez alapján készült el a DVD változat. Idén Weöres Sándor születésének 100. évfordulóján többször is előadtuk, többek között Szombathelyen, Weöres szülővárosában, a róla elnevezett színházban.

Az előadás marosvásárhelyi és sepsiszentgyörgyi bemutatója erdélyi premiernek számít. Ha jól tudom, Magyarországon is mindössze néhányszor adták elő. Hogyan fogadta az erdélyi megkeresést?

Igen, ez erdélyi premier. Nagyon nehéz egy húsz szólistából verbuvált csapatot egyeztetni, a költségeket előteremteni, így is nagy dolog, hogy eddig hatszor adtuk elő ezzel a nagy csapattal, de kamara változatban hárman, négyen is játszottuk. Nagy öröm volt a meghívás, boldogan készülődünk. 1981-ben volt először Kaláka koncert Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön is. Nagyon fontos számunkra az erdélyi közönség, és tudjuk, mindig visszavárnak. Ez nagy öröm.

Hogyan jellemezné az előadást? Mire számíthat az erdélyi közönség, illetve mire számítanak Önök?

Felemelő érzés Weöres Sándor mondatait énekelni, befelé fordulás és kitárulkozás, intimitás és monumentalitás váltogatja egymást. Arra számíthat a közönség, hogy ez a társulat rendkívüli, hisz külön-külön mindenki telt házak előtt játszik és emellett boldogan belesimul ebbe a közös éneklésbe, muzsikálásba, beolvad egy lelki közösségbe, aminek részévé válik a hallgatóság is.

A marosvásárhelyi előadásra a 19. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár keretében kerül sor, amely Erdély legrangosabb könyves szemléjének számít. Hogyan látja Ön ma a kultúra s ezen belül a könyv, az irodalom helyzetét?

Erre a kérdésre válaszolni nem lehet egy ilyen néhány mondatos riportban, persze nehézségek vannak, mindig is voltak és lesznek, itt is és mindenhol a világban. De olyan sok jó is történik. Például, hogy ismét van Könyvvásár Marosvásárhelyen, együtt leszünk Weöres Sándor gondolatait énekelve, a Kaláka is jön, hogy új, erdélyi költők verseire írott dalaiból, a Ragyog a mindenség antológiához készült CD darabjaiból és más gyerekdalokból énekeljen. Ilyenkor az ember nem a nehézségeket akarja látni, hanem az itt mindig nagyszerű közönségnek akar örülni.

Mit üzen a marosvásárhelyieknek és a sepsiszentgyörgyieknek?

A teljesség felé egyik mondatát: „Vigyázz, hogy világosat gondolsz-e, vagy sötétet, mert amit gondoltál, megteremtetted”.

-------------------------------

A marosvásárhelyi és sepsiszentgyörgyi előadásra a 19. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár keretében kerül sor.

Marosvásárhely

2013. november 15., 19.00 óra, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Nagyterem

Jegyek elővételben a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház jegypénztárában és a biletmaster.ro honlapon. Az esemény támogatója Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma

Sepsiszentgyörgy

2013. november 14., 19.00 óra, Krisztus Király római katolikus templom.

 Jegyek a Városi Kulturális Szervezőirodában kaphatók.

Az esemény támogatója Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma és Sepsiszentgyörgy - Székelyföld Kulturális Fővárosa.