Erdély kiemelt helyszíne lesz a magyarországi nemzetpolitikai államtitkárság által 2018-ra meghirdetett Mátyás király emlékévnek. A rendezvénysorozat erdélyi nyitánya a február végén 26. alkalommal megszervezett Kolozsvári Mátyás Napok lesz, záró rendezvénye pedig a szeptemberi Hunyad Megyei Magyar Napok.

A Mátyás király-emlékév tanácsadó testületének tagjai a Kolozsvárra összehívott első tanácskozásukat követően Mátyás király szülőházában kedden tartott sajtótájékoztatójukon Mátyás király népeket összefogó szerepét hangsúlyozták.Az esemény házigazdája, Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja szerint Mátyás király az egész tágabb régió legfontosabb alakja, integráló személyisége szinkronban van a szintén évfordulós vallásbéke szellemiségével. A főkonzul hangsúlyozta, Mátyás király közös kincs, aki meghatározta a magyar és az erdélyi történelmet, államszervezési és művelődéstörténeti szempontból is kiemelkedő uralkodásának időszaka, ugyanis a királyi udvarba hívott itáliai mesterek által meghonosította a reneszánsz kultúrát.

Az emlékév kolozsvári részével kapcsolatban a főkonzul elmondta, a Kincses Kolozsvár Egyesülettel és az Amaryllis Társasággal közösen szervezett rendezvénysorozat célja Mátyás király korszakának ismertetése, ugyanakkor a történelmi ismeretek színessé, élményszerűvé tétele.

Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, az erre az évre meghirdetett Aranycsapat-, illetve Mátyás-emlékév ötletadója úgy fogalmazott, a Mátyás-emlékév „elegáns válasz” a Románia gyulafehérvári egyesülésének 100. évfordulója kapcsán várható provokatív megnyilvánulásokra, és akár Mátyás király, akár az Aranycsapat emlékének felidézése erősítheti a magyar öntudatot. „Abban az országban, ahol az őshonos kisebbséget akasztással fenyegeti a miniszterelnök ez a megközelítés helyénvaló” – mondta, majd hozzátette „olyan uralkodót kell felmutatnunk, aki Európát védte a töröktől, akinek a hatalomra jutásában a pápa aktív szerepet játszott, aki olyan törvényeket alkotott, amelyek egyaránt védték az itt lakó románokat, szlovákokat és szerbeket is, akit a mai napig igazságosnak tartanak.”

Gaál Gergely országgyűlési képviselő, a tanácsadó testület elnöke hangsúlyozta, hogy nem öncélú az emlékezés, hiszen a magyar nemzeti identitás két legfontosabb alapja a közös anyanyelv és a közös történelem. Mátyás-király alakján keresztül a magyarság azt tudja felmutatni, hogy az elmúlt ezer évben meghatározó szerepe volt a Kárpát-medence térségében. Felidézte: Mátyás király a közép-európai népek erőforrásainak az egyesítésével látta megvalósíthatónak a nyugati civilizáció megvédését az oszmán birodalomtól. Úgy vélte: a történelem arra emlékeztet, hogy összetartozunk, és „nincs szégyellnivalónk” senki előtt.

Csibi Krisztina, az emlékév lebonyolításával megbízott Magyarság Háza igazgatója bejelentette, hogy a szakmai tanácsadó testülethez csatlakozott Lupescu Radu történész, az Amaryllis Társaság alelnöke, illetve Buzás Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának igazgatója is.

26. Kolozsvári Mátyás Napok, naftalinszag nélkül

Macalik Arnold, az Amaryllis Társaság elnöke ismertette a február 23. és 25. között megszervezett Kolozsvári Mátyás Napok programját. Elmondta, a szervezők örülnek a széles visszhangnak, „az idei Mátyás-év olyan számunkra, mint az ablakban telelő virág számára a tavasz érkezte” – fogalmazott.A 26. alkalommal megszervezett rendezvény koncepciója nem változott, most is a művészetek, zene, tánc, képzőművészetek, történettudomány, játék köré csoportosulnak a programok. A plakáton szereplő lángoló korona egy Mátyás-legendára utal, miszerint a magyar főurak Budán feldobták a koronát és az háromszor is az ott tébláboló gyermek Mátyás fejére esett.

A Mátyás Napok keretében ünnepélyesen elnevezik a Sapientia EMTE Tordai úti auláját Mátyás-teremnek, ez alkalomból Lupescu Radu történész a királyválasztásról tart előadást. Fellép az Udvarhely Táncműhely, lesz erdélyi meseillusztrátor- seregszemle, Pennaforgatók Mátyás-király birodalmában címmel, valamint hagyományos táncház, Both József és Zsuzsa, illetve a Harmadik zenekar közreműködésével.

Vetítenek Mátyás királyos animációs filmeket, többek között Felméri Cecília tíz évvel ezelőtt készült Mátyás, Mátyás című rajzfilmjét. A Farkas utcai templomtól a Mátyás-szülőházig tartó szombati ünnepélyes felvonulást két látványos esemény tarkítja: a főtéri szoborcsoport körüli fényjáték, a szülőháznál pedig Bordos László Zsolt 3D-s videomapping-performansza.

A Mátyás Napok vendége lesz idén a Csíkszeredai Régizene Fesztivál kórusa és a budapesti Musica Historica együttes.

Az Amaryllis Társaság az augusztusi Kolozsvári Magyar Napok szervezésébe is bekapcsolódik, a programok gerince ugyanis szintén a Mátyás-évhez kapcsolódik majd. A rendezvényre egyébként az emlékév arculatával felmatricázott zarándokbusz érkezik majd, a kárpát-medencei civilszervezetek vezetőivel és önkénteseivel.

Vándorkiállítások Mátyás koráról

Erdélybe is eljutnak a Mátyás korát feldolgozó vándorkiállítások, mondta el a Maszolnak Csibi Krisztina. Lesz ismeretterjesztő pannó-kiállítás Mátyás király életéről, interaktív, mikrobuszban szállítható kiállítás Mátyás-korabeli eszközökből, használati tárgyakból, lovagi sátorral, ahol minden kipróbálható és felpróbálható lesz, illetve egy acélból, rézből, merített papírból és fából készülő, reneszánsz jegyeket bemutató installációs kiállítás, amelyet már február 23-án Kolozsváron is megnyitnak.