Double Rise: napokon keresztül bokáig érő sárban tocsogtunk


-A A+

A múlt hét szerdától szombat éjjelig tartó harmadik Double Rise Fesztivál minden bizonnyal úgy fog emlékezetünkbe bevésődni, mint az eddigi leghidegebb, legesősebb és legsárosabb kiadás. Torockót nem kímélte az elmúlt napokban az időjárás, és sajnos a fesztiválozókat sem, akik bár esőkabáttal és gumicsizmával felszerelkezve érkeztek, a napokon keresztül bokáig érő sárban tocsogást nehezen lehetett hidegvérrel tűrni. Az idei kiadás egyébként újított az előzőekhez képest: a zenei programokat teljesen kiköltöztették a faluból, és a Székelykő lábánál egy fesztiválfalut alakítottak ki a szervezők. Képriportunkban foglaljuk össze a harmadik Double Rise Fesztivállal kapcsolatos tapasztalatainkat.

Igaz, a rettentően kedvezőtlen időjárás egyfajta közösségi élménnyel is járt. A fesztiválozók érezték, mindenki ugyanannyira szenved (azok kivételével persze, akik élveztek a sárban önfeledten ugrálni), azok segítségére siettek, akik (nem) az alkohol hatása miatt a sártengerbe ragadtak vagy jól megcsúsztak, a zenekarok részéről pedig szinte kivétel nélkül érkezett egy-egy elismerő gesztus, megjegyzés a közönség irányába, hogy szétázva, csuromvizesen hallgatott végig egy-egy produkciót.A szervezők közlése szerint a „helyszíneket és a kempinget folyamatosan szalmabálákkal szárították”, de bőven maradt sáros terület. Gumicsizmát péntektől a helyi kisboltban is lehetett kapni.A sűrű köd amúgy néha egészen látványos volt.A faluból a fesztivál helyszínére vezető út nem volt hosszabb, mint az elmúlt években.A nagyszínpadot azonban jóval bennebb, a Székelykőhöz még közelebb húzták fel. A leleményes résztvevők ezen a füves mezőn jutottak el a fesztivál bejáratához, igazából egy nagyon sáros út vezetett volna a színpadokhoz.Csütörtökön például ott voltunk a Hiperkarma-koncerten, ők szerezték az idei fesztiválhimnuszt is, amit az előző évekhez képest nemigen hallottunk felcsendülni a hangszórókból két koncert között. Előttük a Lóci játszik és a Carbonfools lépett fel a nagyszínpadon, a késő esti órákban a Brains, majd a Massive Fluo és Palotai.A fesztiválfaluban volt még Petőfi Rádió Kisszínpad (a fotón Soulwave látható), Hagyományok Háza Folksziget, Hanglegelő és Everness Életmód Udvar.Többek között ezen a hidacskán keresztül lehetett átjutni a nagyszínpadtól a fesztiválfalu más részeihez. Kisebb stílusos látványelemekre idén több hangsúlyt fektettek a szervezők, és valószínűleg kedvezőbb időjárási körülmények között ezek meg is teremtették volna a várt hangulatot.A food court által kínált lehetőségek bőven hagytak maguk után kívánni valót, nagy választék nem volt, ha az ember megéhezett.Sátrazásra alkalmas terület volt a nagyszínpad közelében, valamint pár száz méterrel távolabb is.A falu csak a nappali kulturális, közéleti programoknak adott otthont – könyvbemutatóknak, színházi előadásoknak, beszélgetéseknek. Ott voltunk például Albert Csilla és Dimény Áron kolozsvári színészek felolvasásán, Tompa Andrea Fejtől s lábtól című regényéből hangzottak el részletek.Nem sok nappali program volt egyébként, talán ezért is fordulhatott elő, hogy néhány színházi előadáson tömegnyomor volt.A helybéliek tehát többé-kevésbé mentesültek idén a zajtól – kevésbé, mert a László’s Coffee Shop előtt például úgy reggel 10-11-től este 21 óráig egy autóból bömböltek a különböző dj-k összeállításai.Az utolsó nap igazi meglepetés volt: se nem esett, és a sár egy része is fölszáradt. A 30Y például ennek köszönhetően tűző napon zenélhetett.A Tankcsapdáé kellett volna legyen a zárókoncert a nagyszínpadon, azonban hirtelen programváltozás miatt a Quimby előtt léptek fel. Lukács László idén töltötte az 50-et, születésnapi koncertet hoztak a Double Rise-ra is.Nagy show-t nyomtak, és egész szép számú közönséget vonzottak be. Azok, akik lemaradtak a fesziválról, itt nézhetik meg, milyen zenekarok léptek fel a Double Rise-on.