„Ne imádkozzatok értünk, hanem harcoljatok értünk!” – képriportunk a gyászoló Brüsszelből


-A A+

A gyász és az együttérzés emberek ezreit vitte az utcára szerdán Brüsszelben. Egyik üzenetük ez: „Ne imádkozzatok, hanem harcoljatok értünk.” Képriportunk a belga fővárosból. (Fotó: Vincze Emese/Szöveg: Vincze Loránt)Kihaltak voltak szerdán Brüsszel máskor turistáktól zsongó belvárosi utcái. A szokásostól eltérően alig néhányan lézengtek az utcán, nagy részük brüsszeli lakos, akik a Bourse (Tőzsde) téren lévő megemlékezésre igyekeznek.

A belvárosban nagyon sok helyen szalagkorláttal különítettek olyan helyeket, ahova gyalogosként sem szabad bemenni. Ez a fotó a Királyi Könyvtár szomszédságában lévő Mont des Arts nevű parkban készült.A Gare Centrale (központi pályaudvar) előtt a tavaly novemberi párizsi terrormerényletek óta mindig állomásozott egy-két páncélozott jármű és néhány fegyveres katona, illetve rendőr járőrözött. Most legalább tíz páncélozott jármű és legalább negyven katona zárta körül az állomást. Az állomás előtti területet teljesen körbezárták, a meglévő legalább hat bejáratból csak egy van nyitva. Mivel a metró ezen az állomáson nem áll meg, a föld alatt sem lehet megközelíteni a legnépszerűbb pályaudvart.

A tavaly novemberi párizsi terrormerényletek komoly, tízmillió eurókban mérhető veszteségeket jelentettek a brüsszeli idegenforgalomnak is. Miután kiderült, hogy a párizsi terroristák kiléte Brüsszelig vezethető vissza, az utazni vágyók ezrei mondtak le arról, hogy Brüsszelben sörözzenek.Kihalt a Grand Place, Brüsszel központi tere. A három napos nemzeti gyász alatt félárbócon lobognak a zászlók minden közintézményen és a nagykövetségeken. Egynapos nemzeti gyász 2014-ben is volt, amikor egy belga diákokkal teli autóbusz rohant a halálba egy svájci alagútban, de a mostani történések sokkolták az embereket, és minden bizonnyal mélyebb nyomokat hagytak bennük.Már kedd este óta a Place de la Bourse a brüsszeliek emlékezésének és szolidaritásának helyszíne. Több ezer ember van ott folyamatosan, fiatalok énekelnek a város szeretetéről, összefogásról, a félelem és a gyűlölet elutasításáról. 

A világban mostanra ikonikussá vált mécsesek, virágok, megemlékezési kártyák, gyermekrajzok, plüssmackók alkotta színes emlékhely Brüsszelben is megjelent. A gyász és az együttérzés vitte az utcára az emberek ezreit.Brüsszel a nyelvek és kultúrák olvasztótégelye, amelyben a másság nem csupán elfogadott, hanem érték és a mindennapok része. A terrortámadások a félelmet, a bizonytalanságot és a „mindenki gyanús” érzést hozzák elő az emberekben.

„Ne imádkozzatok értünk, hanem harcoljatok értünk. Brüsszel, szeretünk.” A felirat a sokkot okozó történésen túl azt az igényt fejezi ki, hogy nem folytathatjuk az életet, mintha mi sem történt volna. A brüsszeliek úgy érzik: mostantól bárhol, bármi megtörténhet.

Több nemzet zászlója veszi közre az a vászondarabot, amelynek felirata „Együtt a gyűlölet ellen”. A szociális médiában, a kommentekben egyre gyakrabban jelenik meg a főként muzulmánok ellen irányított gyűlöletbeszéd. Az arab kötődésű szervezetek a szolidaritás kifejezésével az indulatok elszabadulásának is szeretnék elejét venni.

A belváros tucatnyi metrómegállója nem közelíthető meg, a járművek ezeken az állomásokon nem állhatnak meg. Valószínűleg azért, mert a hatóságok nem tudnak minden lejárót, kaput ellenőrizni. 

A teljes brüsszeli rendőri állomány munkába állt, a szabadságon lévőket behívták, más ügyeket felfüggesztettek. Minden erővel a nyomozáson, illetve a közbiztonságon dolgoznak. A hadseregben is teljes a készültség, sok egység az utcákon van, a többiek pedig a kaszárnyákban állnak készen arra, hogy ha szükséges az utcára rendeljék őket.

A brüsszeliek szeretik zászlókkal kifejezni az érzéseiket. A labdarógó világbajnokság idején minden nemzet fiai és lányai kirakták annak idején a zászlókat, a bajnokság kezdetén még sokat lehetett látni, aztán ahogy szűkült a továbbjutó csapatok száma, úgy lett egyre kevesebb. Tavaly végül Németország győzött, és a német szurkolók ralizták körbe a várost. Most a belga és az uniós zászló ideje jött el.

Jó ideje megszokott ez a városkép Brüsszelben. A párizsi merénylet óta az objektumok és nagyobb üzletek előtt, pályaudvarokon, reptereken fegyverek katonák járőröztek. Ezentúl valószínűleg többen lesznek és alaposabban ellenőriznek.

A szerdaihoz hasonló napokon máskor ezen a helyen egy tűt nem lehet leejteni a turisták áradatától, nemhogy üres széket találni. A kezdeti sokk után kérdés, hogy mikor térnek vissza a turisták Brüsszelbe.

Pszichológusok egész csapata mondja folyamatosan a médiában, hogy beszélni kell a gyerekkel, az ő nyelvükön kell elmondani neki, hogy mi történt. Attól sem kell visszariadnia szülőnek, hogy a saját félelmeiről, szorongásairól beszéljen a gyereknek, de közben biztosítsa arról, hogy vigyázni fog rá, óvni fogja.A városközpont már közel egy éve autómentes övezet, így a gyerekek most is szabadon firkálhatnak a kövezetre. A belga zászló, a mécsesek, az összefogásra buzdító feliratok soha nem látott számban borítják el a főteret.

Hosszú sorokban állnak az utazók százai a központi pályaudvar egyetlen bejárata előtt. Minden csomagba belenéznek, esetenként a személyi igazolványt is fel kell mutatni. Senki nem ideges, mindenki nyugodtan vár sorára. Ha elkési a vonatját, megvárja a következőt. 

Az együttérzés és a szolidaritás gyűjtötte egybe az embereket Brüsszel belvárosában. A pánik első pillanataiban senki sem mert mozdulni, majd azonnal a szeretteihez sietett, pár óra múlva azonban egyre többen gyűltek össze a Bourse téren.

Újságírók, fotósok, tévéstábok egész hada szállta meg a belga fővárost. Ezzel együtt is kevés ellenőrizetlen információ terjed a médiában. Ha a hatóságok arra kérik a médiát, hogy bizonyos házkutatásokról, bevetésekről ne tudósítson, akkor szót fogadnak. Egyetlen hamis információ jutott ki az elmúlt napokban, az egyik merénylő feltételezett elfogásáról. Később kiderült, hogy öngyilkos merénylőkét maga is meghalt.