„Úgy ropogtatta, törte a fákat a hömpölygő víztömeg, hogy házainkból hallgatózva azt hittük, tankok érkeztek a faluba” – számoltak be a Felső-Nyárád mentén történt áradások kárvallottjai. Iszapos kutakat, szemetes utakat, gyökerestől kitépett fákat, kimosott veteményeseket és összedőlt kerítéseket hagyott maga után a víz. Van, akinek a hátsó udvarát rövidítette meg, másoknak a hosszú hónapokig tartó kertészmunkáját puszította el, és olyanok is akadnak, akiknek az istállójukat, takarmányukat, ivóvizüket károsította az áradás. A talpra állás és az eltakarítás napokat igényel, hiszen szeméthordalék gyűlt az utakra, és vízvezetékek is sérültek.

A hétfői esőzés elcsendesedését követően a patakok és a Nyárád is visszahúzódott medrébe, így körüljártuk a víz által tán leginkább érintett Maros megyei települést, Nyárádköszvényest, ahol az emberek megdöbbenve mutatták, milyen hihetetlen károkat okozott az ár. A Nyárád mentén épített házak hátsó udvarai és kertjei nem menekültek, hatalmas részeket „harapott le” belőlük a folyó. Másoknak a marhái álltak vízben, és a takarmányuk, istállójuk is úszott az áradás következtében. Kimosott burgonyák, elmosott melegágyak, veteményesek és gyökerestől kitépett fák éktelenkedtek úton-útfélen.

Emberéletet nem követelt az áradás, és a gazdaságok állatait sem sodorta el, de a veteményeseket, pincéket és pincelakásokat nem kímélte, kerítéseket tört, és udvarokat mosott el – összegezte a károkat a Maszol megkeresésére Szász Levente, Nyárádremete község alpolgármestere. Az árvizet követő reggel, bár nyugalmasnak mutatkozott, rengeteg munkálattal és szervezéssel járt, azok az emberek, akiknek portáit elmosta a víz, kút- és pinceszivattyúzást igényeltek.

Az alpolgármester úgy véli, a hetek óta tartó esőzéseket és az egyre gyakoribb felhőszakadást már nem bírta el a föld, ezért öntötte el a nagy mennyiségű víztömeg a község lakott területeit. Hét évvel ezelőtt volt már hasonló, ahogyan évtizedekkel ezelőtt is érte már efféle áradás a községbelieket; a felhőszakadás és az időjárás irányíthatatlan velejárója a természetnek, tehát kiszámíthatatlan és elkerülhetetlen volt a hétfői kár.

Ami az időjárástól függ, abba az emberek nem tudnak beleszólni – részletezte az alpolgármester, hozzáfűzve, hogy községszinten azért igyekeznek tenni valamit az áradások megelőzésének érdekében. „Könnyebb az embereknek bűnbakot keresni, és a vezetőséget hibáztatni, azonban országszerte azt tapasztaljuk, hogy a nagy mennyiségű víztömeget nem bírják el a települések, mindannyian küzdünk az időjárás viszontagságaival” – magyarázta.

Az utómunkálatok a számítások szerint 3-4 napot ölelnek fel, ugyanis nemcsak a károk helyreállítása várat magára, hanem az utakon felgyülemlett szemétkupacok elhordása is. Ez utóbbi pedig nem a természet, és az időjárás műve, hanem az emberek felelőtlenségének következménye, ugyanis rengeteg eldobott szemetet sodort be az ár a falvakba, ami elkerülhető lett volna, ha az emberek nem dobálják el meggondolatlanul olyan területeken, amelyek nem szeméttárolásra voltak kijelölve.

Nyárádremetén, ahogyan a község egyéb településein is vetéseket mosott ki a felgyülemlett víztömeg, és a főutat, kisebb utcákat is elöntötte. A falu mintegy 70 százalékát érintette az ár – tájékoztatott a Nyárádremetei Önkéntes Tűzoltóegyesület parancsnoka, Majos Levente. Elsősorban az emberi életek megőrzése és az állatmentés szólította a tűzoltóságot bevetésre, viszont a pincék, kutak, utak felszabadítása is rájuk hárult. Az emberéleteket ugyanis megkímélte az árvíz, az állatok viszont több nyárádremetei gazdaságban is veszélybe kerültek: lovakat, disznókat szabadított ki a tűzoltóság.

Bár többen arra gondoltak, hogy a Felső-Nyárádmente településeit a Nyárád árasztja el, meglepődésükre az apró erek és patakok duzzadtak folyó nagyságúra, és belezúdulva a Nyárádba, kiöntésre kényszerítették a folyót. A patakok vízvezetékeket is tönkretettek, törmelékkel hordták tele az utakat, ezért a forgalmat is meg kellett állítani, ugyanis olyannyira mély és veszélyes átfolyásokat eredményeztek, hogy a kisautók számára már egyáltalán nem volt biztonságos a közlekedés – számolt be a tűzoltóparancsnok.

Mivel az áradás hirtelen jött, és segítségre volt szükség, Nyárádköszvényes tűzoltói riasztották a szovátai, csíkfalvi és nyárádszeredai alakulatokat, és együttes erővel küzdöttek a torlaszok kidugításával, a víz elvezetésével. A nyárádköszvényesi tűzoltóparancsnok, Gergely Attila elmondása szerint gyorsan kiszálltak a riasztott tűzoltóságok, és rengeteget segítettek. Közben a falubeliek is kivették a részüket: többen ételt készítettek a tűzoltóknak, mások mindent beleadva a szakemberek keze alá dolgoztak.

Duka Zoltán, a Szovátai Önkéntes Tűzoltók parancsnoka a Maszolnak elmondta, az esőzések következtében a mezőkön összegyűlt a víz, ami a hetek során völgyeket alakított magának, patakokká duzzadt, és a hétfői égszakadás következtében beszaladt az udvarokba, kertekbe. Elmondása szerint Nyárádköszvényesre riasztották őket, azonban a lezárt utak miatt nem sikerült továbbhajtaniuk. Alig várakoztak, és rögtön kaptak munkát, hiszen Nyárádremetén is elkélt a segítség.

Arra a kérdésünkre, hogy elkerülhető lett volna-e az áradás, a tűzoltóparancsnok a tapasztalataira alapozva úgy fogalmazott: a vízelvezető rendszerek és az árkolások, hidak, átereszek nem ekkora mennyiségű vízre voltak tervezve. A települések többsége nincs felkészülve az égszakadással járó nagy mennyiségű zivatarra, ezért nem tudják elvezetni a vizet, és előreláthatóan – a klímaváltozás következtében is – gyakoribbá válnak az áradások. Duka Zoltán úgy véli, árkolásokkal talán sikerülhet a települések megvédése, ugyanis arra lett figyelmes, hogy olyan helyeken is kialakultak patakocskák, ahol azelőtt víz sem folyt.

A Nyárádszeredai Önkéntes Tűzoltóegyesület parancsnoka arról számolt be, hogy Deményházán két kisgyermeket menekítettek ki, ugyanis berekedtek a házba, amely előtt sodrás alakult ki, az udvarukat pedig elöntötte a víz. A gyermekeket és a kutyáikat épségben helyezték biztonságba az önkéntesek.

(Nyitókép forrása: László Emőke)