Sütő András író a fekete márciusként emlegetett 1990-es marosvásárhelyi események zavaros megítélésére reflektál, Péter Mihály, a MOGYE professzora pedig többek között a felépülése utáni első, román diákoknak tartott óráról számol be az alább közzétett, 2000-ben készült videóinterjúkban.

„Terror napja”, „véres kedd” – ezekkel a szóösszetételekkel ír 1990. március 19-ről és 20-ról a korabeli Romániai Magyar Szó, ugyanakkor gyakran szerepel a cikkekben a pogrom, provokáció szó is. Az erőszakos összetűzésre, amelyben 5-en életüket vesztették, 278-an pedig – köztük a videók főszereplői, Sütő András és Péter Mihály is – megsérültek, már a megtörténtekor sokan felülről gerjesztett konfliktusként, provokáció eredményeként tekintettek. Éltető József Vásárhely nehéz napjai címmel így írt cikkében az Erdélyi Figyelő számára, melynek éppen Sütő András volt a főszerkesztője: „Vajon megérti-e valaha is az a husángos, baltás, akit ezen ezüstösen fehérlő fej ellen uszítottak, hogy ütlegeivel milyen jövőnek próbált utat törni hazájában?”

Tíz évvel később, 2000-ben kereste meg a két szemtanút Tófalvi Zoltán újságíró, videóinterjúi Schnedarek Ervin marosvásárhelyi hagyatékában maradtak fenn, amelyet jelenleg az Erdélyi Audiovizuális Archívum gondoz.

Péter Mihály, a MOGYE professzora beszámolója az 1990-es fekete márciusról, sérüléseiről, arról, hogy hogyan fogadták az egyetemen a felépülése után.

Marosvásárhely, 2000, Tófalvi Zoltán interjúja. Sütő András reflexiói az 1990 fekete márciusának tizedik évfordulója alkalmából.