A világ első, 1990-ben útjára indult űrteleszkópja negyed évszázados szolgálata alatt átformálta Naprendszerünkről alkotott tudásunkat, és segített megtalálni helyünket a csillagok között.
Hatalmas, a földinél tízszer mélyebb sós vizű óceán lehet a Jupiter, egyben a Naprendszer legnagyobb holdján, a Ganymedesen egy vastag jégkéreg és a sziklás felszín közé szorulva – jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA a Hubble űrteleszkóp friss kutatásaira támaszkodva.
A Google Lunar XPRIZE nevű nemzetközi verseny résztvevőinek egy önműködő űreszközt kell eljuttatniuk a Holdra magánerőből. Összesen 33 csapat adta be 2010. december 31-éig a pályázatát, de végül 29 hivatalos induló maradt versenyben, ebbe bekerült a magyar Dr. Pacher Tibor fizikus is, aki Pulinak nevezte el a robotot, amely majd jövő év végén remények szerint leszáll a Holdra. Jelenleg 18 csapat van versenyben, a világ minden részéről. Ha a magyar csapatnak sikerül véghezvinni elképzelését, akkor mi leszünk a negyedik nemzet, aki Holdat ér.
Szokatlan szerves molekulát találtak amerikai és német asztrofizikusok 27 ezer fényévnyire, a Sagittarius B2 óriási porgázfelhőben, a felfedezés arra utal, hogy az élet „építőkövei” a csillagközi térből származhatnak.
A MOM az első ázsiai űreszköz, ami pályára állt a Mars körül.
Életének 73. évében szombaton elhunyt Anatolij Nyikolajevics Berezovoj orosz űrhajós, a Szaljut-7 űrállomás egykori parancsnoka - közölte az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz.
Húsz-huszonöt év múlva megvalósulhat az ember Marsra utazása - jelentette ki az orosz állami űripari vállalat igazgatója.
A naprendszerünkön kívüli, úgynevezett exobolygók közül a most felfedezett a legnagyobb. 115 fényévre van tőlünk.
Több mint 60 kutató gyűlt össze március végén, hogy a 2018-as Mars-küldetés részleteit megvitassák – írja az Index. Az ExoMars az EU és Oroszország közötti együttműködéssel két küldetést is tervez a közeljövőben.
Közzétette azt a félelmetesnek is nevezhetőhangfelvételt a NASA, amelyet a Voyager-1 űrszonda készített a Naprendszeren kívül. Voyager-1 60 ezer kilométer per órás sebességgel száguld, jelenleg mintegy 19 milliárd kilométerre jár.
Európai csillagászok új technikával fedezték fel a víz nyomait egy messzi bolygón, ám az élet ott elképzelhetetlen, hiszen a felszíne legalább 1500 Celsius-fokos.