A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumból érkezett az ereklye.
A budapesti Hadtörténeti Múzeumban mutatják be az 1848-as háromszéki szabadságharc egyetlen fennmaradt ágyúját, és a Székely Nemzeti Múzeum 1848-as relikviáit.
Kedden délelőtt adta át a kivitelező cégcsoport a kézdivásárhelyi Gábor Áron Szakközépiskolánál végzett munkálatokat – közölte a helyi polgármesteri hivatal.
Ötödik alkalommal, összekapcsolva a Székely Szabadság Napjával, adta át a Gábor Áron-díjat a Székely Nemzeti Tanács. Az idén a Székelyföld Stúdió részesült a kitüntetésben.
Új talapzatra kerül a székelyek szimbolikus műkincse, Gábor Áron ágyúja. A történelmi ereklyét március 15-én a kézdivásárhelyi Vigadóban állítják ki, immár az új ágyútalpon, jelentette be csütörtöki tanácsülésen Tamás Sándor.
A szabadságharc híres székely alakjának édesapja Gábor István, Bereck főjegyzője volt, aki a gyalog határőrkatonák rendjéhez tartozott a 15. (2. székely) határőrezred állományában. E társadalmi csoport nagyban meghatározta az 1814. november 27-én született Gábor Áron életét is, mivel a határőr gyalogezredek férfitagjainak 18 és 50 év között katonai szolgálatot kellett teljesíteniük. A családok mindennapi életüket csak a katonai törvények szerint élhették, ugyanez vonatkozott a gyermekeik iskoláztatására és nevelésére.
Május 28-án, szerdán 19 órától a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház nagytermében tekinthetik meg az érdeklődők a Háromszék Táncegyüttes „Gábor Áron” című táncdrámáját. A műsorral a 200 éve született Gábor Áron, a székelység egyik legnagyobb hőse előtt hajtanak fejet az alkotók.