Címke: Kustán Magyari Attila

Egy bizonyos gazdasági jólét fölött a társadalmi egyenlőség fontosabb tényezővé válik, mint a gazdasági növekedés, ráadásul a gazdasági növekedés ökológiai szempontból tarthatatlan.

A nemszavazók démonizálása nemzetközi sportág: a politikai osztály úgy várja el a legitimációt „a néptől”, hogy nem dolgozik meg érte, azaz a szavazókra hárítja a felelősséget.

A disztópia, amiben élünk, a politikát tette tönkre. A szó nemes értelmében vett politikát: a lehetőséget, hogy közös ügyeinket megvitassuk és döntsünk róluk.

A Demokrata Párt liberálisai még nem értették meg, hogy hiába nő vagy indiai, vagy afroamerikai valaki, vegán vagy gluténérzékeny, leszbikus vagy queer, hogyha a háta mögött ugyanazok az üzleti körök állnak.

Ezek a fiatalok tökéletesen egyformák. Individualisták: mind a világ közepeként léteznek, tökéletes szubjektumai a kései kapitalizmusnak, mert önmagukon kívül semmi nem foglalkoztatja őket

Nincs abban semmi új, hogy az Egyesült Államokban elcsalják a választást. De máshol bűzlik az a hal, mint amerre mutogat Trump.

Az Egyesült Államok sok szempontból katasztrofális állapotban van. A neoliberalizmus totális uralma milliókat tesz kiszolgáltatottá, megosztottsága értelmetlen…

Gyakran teljesen békésen elfér egymás mellett a sokszínűség, ehhez viszont egyfajta ignorancia szükséges, a megértése annak, hogy különböző realitások élnek egymás mellett.

A mi dolgunk – az enyém is, férfiként –, hogy kiálljunk a döntési szabadság mellett. Hogy az érintett nők hangjára figyeljünk. Azok a nők pedig, akik tiltanák az abortuszt – hát kérem, ne végezzenek abortuszt

Mítosz, hogy a magyar és a román társadalom inkompatibilis egymással. Mennyire közeli az értékrend! Az erdélyi magyarok egy sor szempontból közelebb állnak a románokhoz, mint a magyarországiakhoz.

A világ milliárdosai rendkívül jó évet zárnak. Miközben a járvány nemcsak halált és megbetegedéseket okoz, hanem a (tökéletes!) gazdasági rendszerrel járó ciklikus válságot is súlyosbítja.

„A Nyugat” nem jó példa, mert gazdasági sikereit egy több évszázados globális kizsákmányolásra építette, és a társadalmi progresszió is nagyrészt ezen múlott.

A bizalom helyreállítását kell megkísérelni. Hogy erre ki vállalkozik akkor, amikor mindkét oldal jól megél a polarizációból, azt még nem tudni

Ha van az önkormányzatiság fogalmának és lehetőségeinek értelme, akkor az éppen a demokrácia: a szó szerint vett, nem pedig az a bohózat, amelyikbe belekényszerítik a társadalmakat.

Igaza is lehetett volna Fukuyamának, csak éppen nem a liberális demokráciák győztek, hanem azokat győzte le a neoliberalizmus.

Az egyik oldalon egy antidemokratikus főcenzor szabadlábon van, aki megteheti, hogy egy egész országot zsarol. A másik oldalon a háborús bűnösöket leleplező újságíróra minden jel szerint a kínzás és halál vár.

Demokráciának illik nevezni a plutokráciákat. Pártoknak a gittegyleteket. Államoknak az éjjeliőr-bürokráciákat. Munkaadóknak a kizsákmányolókat. Rugalmasságnak a bizonytalanságot.

A romániai politikai kínálat is leegyszerűsítő: az egyik oldal az ortodox, vidéki román múltat, a másik az „európai”, „nyugatos” jövőt ígéri – de mindkettő inkább csak digitális kiút.

Az alkotmányt át lehet írni, a tudományt be lehet tiltani, a tudást el lehet takarni, a valóságot viszont nem lehet megváltoztatni.

A sajtó fake news, a politikus hazaáruló, a kutató szubjektív, a civil aktivista külföldi ügynök – ezek a minták régiek, globálisak, és rendkívül hatékonyak.