Ők orvosi ellátásra is szorultak vasárnap.
Vasárnap, vízkereszt ünnepén a hagyományokhoz híven több Duna-parti városban is versenybe szálltak az ortodox hívek, hogy a partra vigyék a jeges folyamba dobott keresztet.
Vízkereszt napját ünnepelik vasárnap. A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szentelnek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is.
Mintegy háromezren vettek részt Bukarestben a víz szentelésén a pátriárkai székesegyház előtt, ahol Dániel ortodox pátriárka hirdetett igét.
Lassan hagyománnyá válik, hogy január 6-án, vízkereszt napján néhány bátor ember léket vág a befagyott Maroson, és megmártózik a fagyos vízben. Így történt ez idén is: hozzávetőlegesen harmincan volt azoknak a száma, akik csobbantak a jeges folyóban.
Az Oroszországhoz tartózó Jakutföldön több mint 60 ezren vesznek részt a pravoszláv vízkereszt napi fürdőzésben a mínusz negyven Celsius-fokos hidegben - közölték a helyi hatóságok.
A mai nap tehát, mint tudjuk, vízkereszt napja, az egyik legősibb keresztény ünnepünk, a római egyház Epiphania Domini azaz „Az Úr megjelenése” névvel tartott ünnepe, melyen a keleti egyház a Krisztus születését ünnepelte, nyugaton a napkeleti bölcsekről, vagyis a háromkirályokról, Jézus Jordánban való megkereszteléséről és első csodatételéről, azaz a víznek a kánai menyegzőn való borrá változtatásáról való megemlékezés került előtérbe. A magyarság körében különböző népszokások alakultak ki a századok során, amelyek a vízkereszt ünnepéhez kötődnek.
Konstancán és Nagyszebenben is dulakodásba fulladt a vízkereszti mise utáni szenteltvíz-osztogatás – számolt be kedd este a Pro Tv.