Nőtt a rendszeresen olvasók, zenehallgatók és internetezők aránya Romániában a járvány időszakában, derül ki a Kulturális Kutatási és Képzési Intézet (INCFC) 2020-as felmérésének részleges eredményéből.
A költségek szerint sok időt töltenek az emberek a tévézéssel.
A lakossági igényén kívül egyéb, gyakorta nagyon egyszerű okai is vannak annak, hogy Románia kulturális téren sincs toppon. A Kulturális Kutatási és Képzési Intézet vezetőjét, Carmen Croitorut kértük meg: elemezze ki, min áll vagy bukik a kulturális termékek sikere.
A felmérés 2018. szeptember 1. és október 5. között készült 1200 felnőtt személy megkérdezésével.
Közzétették a 2018-as évre vonatkozó romániai Kultúrafogyasztási Barométert a Kulturális Kutatási és Képzési Intézet (INCFC) honlapján.
Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda voltak 2016 kulturális szempontból legéleterősebb romániai városai egy felmérés szerint.
A 16 éven felüli romániai lakosság mindössze 18,3 százaléka látogatott el műemlékekhez, múzeumba vagy képtárba 2015-ben az Eurostat nemrég közzétett felmérése szerint.
Románia lakosságának csupán 6,7 százaléka vesz részt évente legalább négyszer kulturális jellegű programokon, például koncerten, opera-, balett- vagy színházi előadáson – derül ki az Eurostat 2015-ös adatokat feldolgozó kutatásából.
A kulturális tevékenységek közül a komolyzenei hangversenyekre és a könyvtárba járás a legnépszerűtlenebb – derül ki az Országos Kultúrakutató Központ (INCFC) felméréséből. A 1260 fős mintán (közülük 840 bukaresti lakos) végzett közvélemény-kutatás válaszadóinak 16,4%-a a parkban sétálgat, 13,7%-a plázázik, 9%-a pedig opera- vagy operett-előadást választ, ha van egy kis szabad ideje.
Románia lakosságának csak 7 százaléka vesz részt gyakran valamilyen kulturális eseményen, 55 százaléka pedig egyáltalán nem kulturálódik – derül ki az Eurobarométer adataiból, amelyeket hétfőn tett közzé az Európai Bizottság.