Kolozsvár mellett székelyföldi városok vezetik a romániai „kulturális életerő” rangsorát


-A A+

Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda voltak 2016 kulturális szempontból legéleterősebb romániai városai, vonta le a következtetést a kulturális minisztérium alárendeltségében működő Országos Kulturális Kutató- és Továbbképző Intézet (Institutul Naţional pentru Cercetare şi Formare Culturală).

A 2019-es román-francia kulturális évad keretében elvégzett felmérés azt vizsgálta, hogy a romániai nagyvárosokban – Bukarest kivételével, amely kulturális kínálat szempontjából nem összehasonlítható a többivel – milyen változások voltak észlelhetőek 2016-ban humán erőforrás, finanszírozás, infrastruktúra szempontjából, idézi a felmérést végző intézmény igazgatóját, Carmen Croitorut az Agerpres. A cél az volt, hogy konkrét adatokkal vezessék rá az önkormányzatokat arra, hogy min kellene változtassanak a lakosok életének jobbá tétele érdekében.A felmérés során 46 olyan várost vizsgáltak, amelyekben 50 ezernél több ember lakik. „Kulturális életerő” szempontjából a következőképpen rangsorolták őket: az első helyen Kolozsvár áll, ezután jön Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Nagyszeben, Marosvásárhely, Craiova, Gyulafehérvár, Brassó, Temesvár, Slobozia. A 46 várost tartalmazó lista sereghajtói Vaslui, Roman, Bârlad, Medgyes és Oneşti.

Kulturális infrastruktúra szempontjából is Kolozsvár vezet, majd Târgu Jiu, Csíkszereda, Marosvásárhely és Botoşani következik.

A kulturális célokra fordított büdzsé szempontjából az első helyen Sepsiszentgyörgy áll, majd Craiova, Arad, Csíkszereda és Nagyszeben következik.

A kulturális területen dolgozó szakemberekből Kolozsváron van a legtöbb, majd Marosvásárhelyen, Târgu Jiuban, Csíkszeredában és Gyulafehérváron.

A kultúrafogyasztók szempontjából Nagyszeben vezet, és Botoşani, Marosvásárhely, Kolozsvár és Târgu Jiu van még benne az első ötben.

A kreatív ipar jelenléte Kolozsváron a leghangsúlyosabb, majd Nagybánya, Gyulafehérvár, Nagyvárad és Brassó következik.

A 2016-os adatokat feldolgozó felmérés egyelőre nem elérhető az Országos Kulturális Kutató- és Továbbképző Intézet honlapján, a 2010-2015 közötti adatok viszont kereshetőek.








EZT OLVASTA MÁR?

X