Szenteste napjához sok mágikus tartalommal telített hagyomány kötődik – mondta Tátrai Zsuzsa néprajzkutató kedden az M1 aktuális csatornán.
Nagyszámú érdeklődő kísérte utolsó útjára kedden a kászoni bikaütés áldozati állatát.
A különleges szokás ma már csak egyetlen sváb-magyar településen, Erdődön él.
A felnőttkorú magyar nők 79 százalékát locsolják meg húsvétkor - olvasható a Kutatópont Kft. ünnepi felmérésében, amelynek eredményeit szombaton közölték az MTI-vel.
A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó népi szokások felelevenítése a célja Székelyudvarhelyen az Artera Alapítvány által szervezett Mesés tojások rendezvénynek. A találkozóra idén nagypénteken került sor az Artera Kis Míves Házban.
Székely népviseletbe öltözött önkéntes fiatalok jelképesen őrt álltak Jézus sírjánál Csíkszentimre templomában nagypéntekről nagyszombatra virradó éjjel.
A mai nap tehát, mint tudjuk, vízkereszt napja, az egyik legősibb keresztény ünnepünk, a római egyház Epiphania Domini azaz „Az Úr megjelenése” névvel tartott ünnepe, melyen a keleti egyház a Krisztus születését ünnepelte, nyugaton a napkeleti bölcsekről, vagyis a háromkirályokról, Jézus Jordánban való megkereszteléséről és első csodatételéről, azaz a víznek a kánai menyegzőn való borrá változtatásáról való megemlékezés került előtérbe. A magyarság körében különböző népszokások alakultak ki a századok során, amelyek a vízkereszt ünnepéhez kötődnek.
Az erdődi svábok szombaton ismét megrendezik a hagyományos télűző ünnepségüket, a Funkát. Régi szokás szerint ilyenkor elbúcsúztatják a hideg évszakot, s egyúttal elzavarnak a vele jött mindenféle rossz szellemet és üdvözlik a faluvégen várakozó tavaszt.
Január 6. vízkereszt, a három királyok ünnepe a nyugati kereszténységben, a karácsonyi ünnepek zárónapja, a farsangi időszak kezdete. A Nyugati Jelen hétfői összeállítása részletesen ismerteti az ünnepkörhöz csatlakozó vallásos hiedelmeket és a kapcsolódó népszokásokat.