Levelet írtak a parlamentnek.
A világ románsága Kovászna-Hargita-Maros megyei románok iránti szolidaritásának a napját ünneplik március 14-én Sepsiszentgyörgyön
Több mint száz tüntető érkezett a fővárosba.
A magyar nyelv "hivatalossá tétele" ellen tiltakoztak volna.
Szerintük a jogszabály "a román állam második hivatalos nyelvévé teszi a magyart".
Olyan jogokat kérnek a Székelyföldön „kisebbségben” lévő románoknak, amit nem biztosítanak más etnikumúaknak.
A fórum vezetői tájékoztatták az állami méltóságokat a székelyföldi románok nehéz helyzetéről.
Facebook-bejegyzésben reagált a románok civil fórumának múlt heti közleményére.
„Ilyen körülmények között az RMDSZ szinte függetlenül vezeti Hargita és Kovászna megyét".
A felvonulás szervezői szerint az új közigazgatási kódex alkotmányellenes módon második hivatalos nyelvvé tenné a magyart az ország bizonyos területein.
Nyílt levélben kérték az államfőt, ne hirdesse ki a közigazgatási törvénykönyvet.
Egy székelyföldi román közösségi vezető olyan támogatást kér Bukaresttől a székelyföldi románok identitásának a megőrzéséhez, amilyent a magyarok kapnak Budapesttől hasonló célokra.
Az RMDSZ „Ezer év Erdélyben, száz év Romániában” mottójú kezdeményezésére hasonló témájú akcióval válaszolt a Ioan Lăcătusu által vezetett Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ, amely ezer évvel tromfol rá a szövetség programsorozatára.
Trikolóros felvonulásokat szervez Székelyföldön a következő időszakban a Románia Modernizálásáért Országos Koalíció (CNMR).
Nyílt levélben fordult a parlamenthez a Kovászna, Hargita és Maros megyei románok civil fóruma, illetve több más hazai civil szervezet, hogy ne hagyja jóvá az RMDSZ-nek a közigazgatási törvényt módosító javaslatát
Határozatot fogadtak el marosfői nyári egyetemükön a székelyföldi románok képviselői, amelyben egy stratégia kidolgozását kérik a kormánytól a Kovászna, Hargita és Maros megyei román közösség nemzeti identitásának megőrzéséről.
Eugen Popescu, a Határon Túli Románok Alapítványának elnöke szerdán a Marosfői Nyári Szabadegyetem alkalmával felhívta a figyelmet: a román állam sebezhetőségét jelzi, hogy a Hargita és Kovászna megyei románok elvándorolnak, és ez a probléma nemzetbiztonsági kérdéssé válhat.
Sérelmezi a Hargita és Kovászna Megyei Románok Civil Fóruma, hogy az államfő nem szakított időt számukra a keddi székelyföldi látogatásakora.
Nem lehet a végtelenségig diszkriminálni közel 100 ezer, Románia közepén élő románt – állítja Ioan Lăcătuşu, a Kovászna és Hargita megyei Európai Tanulmányi Központ igazgatója.
A közlemény szerzői úgy vélik: a törvény negatív következményeket fog maga után vonni az egészségügyben, ráadásul sérti az alkotmányt és a jogállamiságot.