Heves, időnként zavarossá váló viták zajlottak le a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács és RMDSZ szervezte Szájkaraté nevű rendezvényen. A Kolozsvári Magyar Napok pénteki eseményén Horváth Annától, Porcsalmi Bálinttól, Hegedüs Csillától és Csoma Botondtól lehetett kérdezni.

Inkább a válaszaitól fél, mint a kérdésektől, mondta el péntek délután a Szájkaratéban Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, Demeter Szilárd közíró kérdéseire felelve. Amikor hallja a SRI és DNA betűszavakat, már felmerül benne, ha nem is a félelem, de az, hogy ő szubjektív ezekben a kérdésekben, mert belülről kellett megtapasztalnia az említett intézmények működését – magyarázta Kolozsvárr első fokon börtönre ítélt volt alpolgármestere.

A politikából leginkább a hatalomért való küzdelem marad, nincs program, szakpolitikus, így az emberek elidegenednek – mondta el Horváth Anna. A politika ettől függetlenül marad, miközben szükség van azokra az intézményekre, amelyek megvédik az embereket az állam túlkapásaitól. Nem véletlen, hogy az igazságszolgáltatásba vetett bizalom az elmúlt 28 évben most a legalacsonyabb – jegyezte meg.

A nézők soraiból érkező kérdésekre felelve Horváth Anna kifejtette: az ő személyes ügyét semmiben nem befolyásolja az igazságügyi törvénycsomagok megváltoztatása – távlatilag mások ügyét azonban talán igen. Kizárólag az eljárásról szóló részletek tekintetében lehet esély arra, hogy hatással lesznek az ügyére a büntetőeljárással kapcsolatos változások – magyarázta.

Szabtak törvényt Horváth Annára?

További kérdésekre válaszolva a politikus úgy fogalmazott: a befolyással való üzérkedés pontosítása – miszerint közben is kellett járnia a gyanúsítottnak a bűncselekményhez – nem rá volt szabva. Hogy ezt érvként használja-e majd, arra nem tud válaszolni – tette hozzá.

A vádra, hogy hozzájárult a civil élet leépítéséhez, Horváth azt válaszolta, számára meredek ez a kijelentés – ő maga korábbi alpolgármesterként pozitív tapasztalatként élte meg, hogy együttműködött például a Muszáj-Musai mozgalommal. Válaszént azt kapta: nem „a hozzá lojális civilekkel” szembeni attitűd érdekelte a kérdezőt, hanem a CEMO-hoz való hozzáállása. A beszélgetés megszakadt, mert a beszélgetésre szánt idő lejárt – jelezte a moderátor, majd még egy kérdést feltett, amelyre Horváth azt válaszolta, számukra a megértés és magyarázatra való törekvés a fontos, a jövőkép kialakítása.

Anyázás, pénzlenyúlás, büszkeség

Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök Szilágyi Szabolcs újságíró kérdéseire válaszolva kifejtette, nem tudja, hányan anyázzák az RMDSZ-t a Facebookon, ez évről évre elő szokott jönni. „Egy politikus nem tehet úgy, hogy nem létezik közösség, de nem lehet, hogy valaki facebookos kritikák alapján változtassa a politikáját” – jelentette ki. Hozzátette: számára a választási eredmény és közvéleménykutatások számítanak. Tisztában van azzal, hogy az RMDSZ hozzáállása az igazságügyi törvények módosításához nem népszerű, de nem biztos, hogy minden esetben csak azt kell támogatni, ami népszerű – emelte ki, elismerve: magyarázhatnák a döntéseiket egyértelműbben is.

A közönség soraiól firtatták azt is, a facebookos hirdetéseket miből fizetik – Porcsalmi elmondta, az RMDSZ-es költségvetésből. Arra a kérdésre, hogy erre büszke-e, úgy felelt: legjobb tudása és belátása szerint menedzseli a költségvetést.

Autokráciát építenek, és „lenyúlják az oktatásra szánt pénzt”, „kocsmára ment az Iskola Alapítvány pénze” – sorolták többen a kritikákat. Porcsalmi elmondta, az alapítványnál nem történt „lenyúlás”. A kialakult vitában a kisebbségi pluralizmus mellett érvelt a politikus, amelyik lehetőséget adna más politikai erőknek – végül egy résztvevő elvette a mikrofont a kérdezőtől, így Szilágyi Szabolcs a marosvásárhelyi katolikus líceumról beszélt a továbbiakban Porcsalmi Bálinttal. Az ügyvezető elnök azt mondta, akkor cseng le az ügy, amikor elindul a tanév és tudjuk, hogy rendeződött a kérdés.

Porcsalmi elmondta, vitáztak arról, hogy együttműködjenek-e továbbra is a PSD-vel. Szerinte két kérdést kell elemezni: mit akarnak elérni a parlamentben, és kivel lehet együttműködni. Ő maga nem PSD-rajongó, de a kormánypárti többség támogatta a javaslataikat, miközben a katolikus iskolát az ellenzék akadályozta – jegyezte meg. Mint mondta, amíg nincs végleges döntés RMDSZ-es, korrupcióval vádolt személyek kapcsán, addig megilleti őket az ártatlanság vélelme – ha ítélet születik, meghozzák a döntéseket.

"Fontosabb, hogy kihúzzuk magunkat"

Hegedüs Csilla kultúráért felelős ügyvezető alelnököt Varga-Márton Mihály újságíró kérdezte a hagyományos családmodellről. Mint mondta, éveken át, válás után a lányával élt kettesben – és ez mégis családnak számít. A bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetésére szükség van, az azonos neműek kapcsolatának legalizálására szintén. „Hogy még folytassuk a társadalmi vitát, talán arról is kellene beszélgessünk, hogy mi jó egy árvaházi gyermeknek”. Például az, hogy egy olyan családban nőjön fel, amelyik ma nem számít törvényesnek. „Ideje megérkeznünk a 21. századba” – szögezte le.

Az erdélyi magyar közösség bizonyos kérdésekben nyitott, azt valószínűleg nehezen fogadná el, hogy megházasodhasson két egynemű ember – jegyezte meg. Hegedüs beszélt arról is: sajnos a szakértői kormány például megakadályozta, hogy Csíksomlyó felkerüljön az UNESCO világörökségi listájára. Elmondta, Romániának lehetősége lesz arra, hogy a következő EU-s finanszírozási periódusban több pénzt hívjon le a kulturális örökség felújítására – reméli, hogy élni fognak ezzel.

"Az elmúlt száz évet lehet siratni, talán igaza is lehet annak, aki siratja, de fontosabb, hogy kihúzzuk magunkat, és megmutassuk, hogy értékalkotó közösség vagyunk" – fogalmazott Hegedüs. Épp ezért fontos, hogy előny kovácsoljunk a hátrányból, próbáljuk megszerettetni a román közösséggel az értékeinket – tette hozzá.

A #nemazénnevemben hashtagről úgy fogalmazott: nemcsak a párbeszéd, hanem a vita híve is. Elolvassa az anyázó kommenteket is, de azokra nem válaszol, csak az értelmes kritikákra. Az említett hashtag mögötti mozgalomban is van kritika, amire érdemes odafigyelni – de továbbra is azt gondolja, minden erdélyi magyarnak jó az RMDSZ tevékenysége.

Kávézik-e Csoma Botond PNL-ssel?

Csoma Botondot Balázsi-Pál Előd újságíró kérdezte. Az RMDSZ-es parlamenti képviselő arról beszélt, hogy a parlamenti munka érdemi része a bizottságokban zajlik, ott elemzik a törvénytervezeteket. Elmagyarázta: kisebbségi szervezetként ahhoz, hogy törvényt lássanak a javaslatokból, x százalékot meg kell szerezniük a 6 százalékuk mellé. Hiába választanak teljes ellenzéki politikát, soha nem érnek el annyi támogatottságot, mint egy román párt, ugyanakkor szövetségeseket kell keresniük.

Azon gondolkodtak, hogy működjenek-e együtt a PSD-vel, de az ellenzéknek egyrészt nincs elég támogatottsága, másrészt a kormánypárt volt hajlandó bizonyos kisebbségi jogokról tárgyalni – mondta Csoma. A PNL soraiban egyes képviselőknek olyan retorikájuk van, mint a kilencvenes években a PRM-nek, ez persze nem jelenti azt, hogy ne tudna leülni kávézni egy nemzeti liberális politikussal – előfordult például, hogy Florin Roman képviselő eleget tett a kérésének, és mellőzte a bizottsági ülésen a magyarellenességet.

Csoma elmondta, őt érdekelte a SRI-vel foglalkozó bizottság mint terület, az igazságügy miatt. Már akkor írt ebben a témában, sokat olvasott a hírszerzés ügyes-bajos dolgairól, megragadta őt a Mások élete című német film. Meglátása szerint nem az a releváns, hogy a szereplők ugyanazok-e a hírszerzésben, mint 30 éve, hanem az, hogy a mentalitás maradt-e.

A kérdésre, hogy miért egy színész az igazságügyi törvények szakértője a parlamentben, Csoma úgy felelt: Márton Árpád képviselő amellett, hogy színész, jogász is. „Nem egyedül volt ebben a bizottságban, hanem Ambrus Izabella brassói képviselővel együtt, aki gyakorló ügyvéd” – tette hozzá. Mártonnál maradva – aki a tüntetőket a bányászjárás résztvevőihez hasonlította – Csoma úgy fogalmazott: ez egy szerencsétlen kijelentés volt. „Szerintem Árpinak nem kellett volna ezt mondania a tüntetőkről, nyilván elvetette a sulykot, és nekünk sem tett jót alakulatként, hogy ezt mondta” – jelentette ki a képviselő.