Kihirdette Klaus Johannis államfő a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) megszervezéséről szóló, 2004/317-es törvényt módosító jogszabályt, de továbbra sem ért egyet a parlament által elfogadott módosításokkal.

Az Államelnöki Hivatal csütörtöki közleménye rámutat: több mint egy évvel ezelőtt kezdődött el a három igazságügyi törvény módosításának folyamata, amelynek során az államfő több ízben is élt a rendelkezésére álló alkotmányos eszközökkel, és visszaküldte a jogszabályokat a parlamentnek megfontolásra, vagy az alkotmánybíróságon emelt kifogást ellenük.

Mind Johannis elnök, mind az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése véleményezést kért a törvényekről a Velencei Bizottságtól, és a testület előzetes állásfoglalásában - amelyet a hónap folyamán megszövegezendő végleges jelentésbe is belefoglalnak - úgy értékelte, hogy a módosítások negatív hatással lesznek a romániai igazságügyi rendszerre, korlátozzák a bírák és ügyészek függetlenségét - mutat rá a közlemény.

Az ország európai uniós csatlakozása óta először fordul elő, hogy megkérdőjeleződik Románia elköteleződése az EU olyan alapvető értékei mellett, mint a jogállamiság vagy az államhatalmi ágak szétválasztása, és erre a veszélyre az Európai Bizottság, valamint a korrupcióellenes államcsoport, a GRECO is felhívta a figyelmet - fogalmaz a közlemény, amelyben az elnök ismét hangsúlyozza, hogy nem támogatja sem a CSM megszervezéséről, sem a bírák és ügyészek jogállásáról, sem az igazságügy megszervezéséről szóló törvény módosításait.

Az államfő ugyanakkor kéri a jogalkotási folyamat újrakezdését, "mielőtt e három jogszabály kifejtené visszafordíthatatlan vagy nehezen korrigálható hatását".