„Amikor azt mondják, hogy problémát jelentesz a rendszernek, távoznod kell” – ezekkel a szavakkal jelentette be lemondását a legfőbb ügyészség éléről pénteken Daniel Morar, aki a eddig a legfőbb ügyész első helyettesként vezette a vádhatóságot.

A korrupcióellenes ügyészség (DNA) korábbi főügyésze a hét elején nyilvánosan tiltakozott az ellen, hogy Victor Ponta miniszterelnök és Traian Băsescu államfő politikai megállapodás alapján készül kinevezni a vádhatóság vezetőit. Nyílt fellépése miatt mind a kormányfő, mind az államfő bírálta őt.

Morart azzal indokolta lemondását, hogy jelezni kívánta: nem fűzik személyes ambíciók a vitatott ügyészségi tisztségekhez, de továbbra is érdekelt abban, hogy a DNA élén a lehető legalkalmasabb vezetők folytassák munkáját.

Ponta-Băsescu kompromisszum

A lemondás előzményéhez tartozik, hogy miután Morar tavaly kitöltötte a törvény által engedélyezett kétszer hároméves mandátumot a DNA élén, Băsescu azt javasolta, hogy cseréljenek Laura Codruta Kövesivel, akinek szintén lejárt második hároméves legfőbb ügyészi mandátuma. Távozása előtt Kövesi ki is nevezte helyettesévé Morart, aki így tavaly október óta - mostani lemondásáig - a legfőbb ügyészség ideiglenes vezetője volt.

Miután a Băsescuval szemben álló USL nem fogadta el a cserét, és Băsescu is elutasította az USL főügyészjelöltjeit, a vádhatóság hónapokig kinevezett vezetők nélkül maradt.

A Ponta-Băsescu alku első jeleként az államfő Morart nevezte ki március végén az alkotmánybíróság júniusban megüresedő egyik helyére. Ponta ezt a kompromisszumot "hálálta meg" a maga részéről azzal, hogy Kövesit jelölte a DNA élére. Döntését az USL-ben részt vevő liberálisok élesen bírálták, de a koalíciót végül nem rúgták fel.

Az ügyészségi vezetők átlátható módon történő kiválasztását az Európai Bizottság is sürgette Romániáról szóló legújabb jelentésében. Több uniós tagállam a korrupció megfékezésétől tette függővé Románia csatlakozását a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez.

Cikkünk frissül