A Román Akadémia szerint az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat nem ígért autonómiát a kisebbségeknek, akik pedig számon akarják kérni a dokumentum bármilyen részletének betartását, azoknak előbb el kellene ismerniük annak lényegét: Erdély és Románia egyesülését.

Az akadémia elnökségének állásfoglalását a Mediafax hírügynökség ismertette csütörtökön. A tudományos testület azzal érvel, hogy a Gyulafehérvári Nyilatkozatban szereplő „autonómia” szó az Erdély, Bánság és Magyarország románok lakta területek ideiglenes, az új alkotmány elfogadásáig tartó önigazgatására vonatkozik. Másfelől leszögezik, hogy az erdélyi románok döntése az általuk lakott területek Romániával történő egyesüléséről szólt, míg a Nyilatkozat többi részlete mindössze „irányelveket” tartalmaz az újonnan megalakuló román állam számára.

„A Gyulafehérvári Nyilatkozatban szereplő egyes célkitűzések elismerésére irányuló igény a dokumentum valamennyi rendelkezésének – köztük elsősorban a Románia és Erdély egyesülését kimondó határozat – elismerését feltételezné. Hogyan is akarják számon kérni a Nyilatkozatba foglalt egyes állítások, elvek, jogok be nem tartását azok, akik nem ismerik el a dokumentum lényegét?” – idézi a Román Akadémia elnökségének szónoki kérdését a Mediafax.

Az erdélyi románok 1918. december elsejei nemzetgyűlése által elfogadott nyilatkozat harmadik pontja által előirányzott „teljes nemzeti szabadságot” az akadémia olvasatában nem lehet autonómiaígéretként értelmezni, hiszen a Nyilatkozat ennek értelmezését is pontosítja, miszerint „minden nép számára a saját nyelvén biztosítanak oktatást, közigazgatást és ítélkezést”, és lehetővé teszik számarányos képviseletüket a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.

Az akadémia szerint egyébként ezen „elvek” érvényesítésével sem adós a mai Románia, és ezt jól példázza az, hogy a magyarok saját nyelvükön ingyenesen tanulhatnak az óvodától a doktorátusig, sokan közülük pedig állami ösztöndíjban is részesülnek. „Nincs olyan oktatási program, amit a magyarok kértek és a román állam ne hagyta volna jóvá. És itt a legbőkezűbbek a feltételek: legyen legalább tíz kérelmező az illető szakon, akiknek a képzése érdekében mintegy húsz tanárnak biztosít fizetést a román állam” – teszik hozzá.

A Mediafax szerint az állásfoglalás Kelemen Hunornak a Szövetségi Képviselők Tanácsa március 9-i ülésén elhangzott, az akadémiát is érintő, de részletesebben ki nem fejtett vádaskodására reagált, amelyeket a román sajtó úgy értelmezett, hogy „az RMDSZ-elnöke a román akadémiával hadakozik”.

Az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat értelmezése a bukaresti parlamentben is vita tárgyát képezte a héten, amikor a képviselőház jogi bizottsága megvitatta és elutasításra javasolta az RMDSZ tervezetét, amely a történelmi dokumentum kisebbségekre vonatkozó ígéreteit iktatná törvénybe. A törvénykezdeményezésről várhatóan jövő héten szavaz a bukaresti képvizelőház.

Ezt kéri a tervezetben az RMDSZ

Az RMDSZ a törvénytervezetében azt kéri, hogy a román állam biztosítson a nemzeti kisebbségeknek lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, így a helyi és a megyei önkormányzatokban, a román és az Európai Parlamentben, a bíróságokon és törvényszékeken, különítsen el a kisebbségek számarányának megfelelő számú munkahelyet a kormányzati és dekoncentrált intézmények vezető testületeiben, valamint a különböző szaktárcák testületeiben.

Kéri azt is, hogy a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatását szabályozzák a kisebbségi statútumban, illetve tegyék lehetővé a megyei önkormányzatok döntése nyomán fejlesztési régiók és különleges státusú autonómiák megteremtését azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él.