A megkérdezett romániai magyarok mintegy fele esélyt lát arra, hogy legfeljebb tizenkét éven belül Erdély valamilyen típusú autonómiát szerez. A Bell Research közvélemény-kutatását a Nemzetpolitikai Tükör legfrissebb számában ismertették.

Az Országgyűlés Hivatalának külügyi igazgatósága által gondozott folyóiratban az olvasható, a felmérés három határmenti (Bihar, Szilágy, Szatmár) és három székelyföldi (Kovászna, Hargita, Maros) megyében készült tavaly augusztus és október között. Az 1800 válaszadó fele szerint kivívható az erdélyi autonómia: 12 százalékuk szerint négy, 18 százalékuk szerint nyolc, 19 százalékuk szerint pedig 12 éven belül van esély az autonómia megszerzésére.

Területi megoszlás szerint míg a székelyföldiek 58 százaléka vélte úgy, hogy Erdély autonómiája három politikai cikluson belül elérhető, ugyanez az arány a határmenti megyékben lényegesen alacsonyabb volt, 30 százalék körüli. A válaszadók 35 százaléka gondolta azt, hogy Erdély autonómiájának kivívására nincs esély. A felmérés szerint a plusz/mínusz 2,31 százalékos hibahatárhoz közeli, három százalék azoknak az aránya, akik szerint nincs is szükség autonómiára - ismertették a folyóiratban.

Mint írták, az erdélyi autonómia jellegével kapcsolatban az autonómiára esélyt látó 894 válaszadó 56 százaléka szerint mind a területi-közigazgatási, mind a gazdasági, mind pedig a kulturális autonómiára is kivívható az elkövetkezendő tizenkét évben. Azok a válaszadók, akik csak egyféle autonómiára láttak esélyt, Székelyföldön magasabb arányban vélték reálisnak a kulturális és a gazdasági autonómiát, mint a területi önállóság elérését. A határ mentén viszont a kulturális autonómia mellett inkább a területi önállóság kivívását valószínűsítették.

A válaszadók a kutatás során arról is nyilatkoztak a személyesen felvett interjúkban, hogy melyiket tartják a legfontosabbnak: Erdély autonómiáját, a schengeni övezethez csatlakozást, Székelyföld autonómiáját, a Székely Mikó Kollégium ügyét, a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügyét, vagy a magánjavak, illetve az egyházi javak visszaszolgáltatását. A válaszadók összessége a legnagyobb arányban (34 százalék) Erdély autonómiáját jelölte meg a legfontosabbként.

Ebben a kérdésben is különbségek tapasztalhatók földrajzi megoszlás szerint. Székelyföldön a legtöbben (36 százalék) első helyre Erdély autonómiáját helyezték, ezt követi azok aránya, akik a székely autonómiát jelölték meg első helyen (18 százalék). Ezzel szemben a határ menti megyékben a válaszadók 33 százaléka a schengeni övezethez csatlakozást tartotta a legfontosabbnak, és 29 százalékuk az erdélyi autonómia ügyét.