Értékeink nemcsak múltunkról, hanem jövőnkről is szólnak! Erre hívta fel a figyelmet Hegedüs Csilla RMDSZ-es európai parlamenti képviselőjelölt Kézdiszentléleken, ahol Tamás Sándorral, a Kovászna Megyei Tanács elnökével közösen Ezer éves értékeink Erdélyben címmel tartottak előadást kedden.

Rávilágítottak arra, hogy kulturális örökségünk közösségünk lelki, szellemi gyarapodását szolgálja, nemzetünk összekötő tényezője, legkézenfekvőbb bizonyítéka mindannak, amit az elmúlt ezer évben teremtettünk, hogy jogunk van itt lenni. Ugyanakkor irányjelző, hiszen rávilágít mindarra, amit tennünk kell, ami állandó feladatunk: azért dolgozni, hogy megvédjük és ápoljuk örökségünket. Az európai parlamenti választás pontosan ezért fontosabb most mint valaha, hogy létezzen egy olyan európai kerettörvény, amely védi az őshonos nemzeti kisebbségeket, amely védi nemzeti értékeinket.

„Európa válaszút elé érkezett és változnia kell. Május 26-án lehetőségünk adatik megmondani, milyen Európát akarunk a jövőben. Bármi is legyen a választásunk, gazdag kulturális örökségünk létfontosságú szerepet játszik ennek a jövőnek a megépítésében. Mi értékteremtői vagyunk Európának, az uniónak el kell ismernie közösségünk hozzájárulását az EU kulturális örökségéhez. Értékeink nemcsak múzeumokban porosodó tárgyak, lakatlan épületek, hanem mindennapjaink szerves része, megfelelő használatukkal munkahelyeket hoznak létre, piacot jelentenek a helyi termékek számára, és megteremtik azt a helyi és regionális identitást, amely nélkül az európai identitás is szegényebb lenne. Elég ha csak Kézdiszentlélek több, mint 700 éve alapított templomára gondolunk, amely nem sokkal fiatalabb, mint a tragikus körülmények között szinte megsemmisült Notre Dame katedrális” – mondta el a képviselőjelölt.

Az elmúlt 11 évben önkormányzataink, egyházaink 168 millió eurós EU-s támogatásokban részesültek. Ebből iskolákat, templomokat, kastélyokat újítottak fel, hozzájárulva térségeink fejlődéséhez, versenyképességéhez – hangsúlyozta.

„Gondoljunk csak az olasztelki Dániel-kastélyra, amely ma gyönyörű kastélyszállóként várja a Székelyföldre látogatókat, vagy a Kós Károly által tervezett Székely Nemzeti Múzeumra, amely jelentős erdélyi és nemzetközi kiállítások helyszíne, a kulturális élet színtere. Ezek példaértékű esetei annak, amikor EU-s alapokból sikerült helyreállítanunk épített örökségünk kincseit, fejleszteni Székelyföld turizmusát, versenyképességét. Ezek azonban nem maguktól értetődő dolgok, ezekért újra meg kell küzdenünk, és ez is a május 26-i választások tétje. Azt kérjük az Uniótól, hogy ne csökkentse, hanem növelje a támogatásokat, hiszen még rengeteg munka vár ránk!” – mondta a politikus.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a Szent Anna-tó képi megjelenítése 1914-ig című előadásában ritka, több száz éves írások, feljegyzések, látképek, kéziratos és nyomtatott történelmi térképek által mutatta be a több mint 10 ezer esztendeje évről-évre megújuló tengerszemet. Mint elmondta, „Székelyföld regényes kincsét” a háromszékiek is ugyanúgy magukénak érzik, mint a csíkiak.

„Kötelességünk megőrizni és megbecsülni ezt a természet adta ajándékot, amely ősidők óta meghatározza térségünket ugyanúgy, mint az a számtalan épített örökség, amely egyedivé teszi településeinket, és az azokat őrző közösségeinket. Ha csak Szent Anna kultuszára gondolunk, elmondhatjuk, hogy Székelyföld minden régióját áthatja, hiszen a marosszentannai templomtól kezdve, Kézdimartonoson keresztül, a miklósvári és gelencei templomokig számos helyen fellelhetőek a Mária édesanyjáról szóló freskók, falfestmények és más ábrázolások. Fontos megőriznünk a múltat, a legendákat, de mindez akkor teljesedik ki, ha infrastrukturális fejlesztéseket valósítunk meg a térségben a kulturális turizmus érdekében” – fogalmazott az elnök.