Szolidaritási alapot hoznak létre az udvarhelyszéki polgármesterek, és gyűjtést szerveznek a korondi elöljáró megsegítésére, hogy a községháza magyar feliratozása miatt kirótt elrettentően magas pénzbírságot közadakozásból fizethessék ki. Ezt Bíró Barna Botond udvarhelyszéki RMDSZ-elnök jelentette be csütörtökön Korondon, a Katona Mihály helyi, Rafai Emil székelykeresztúri és Laczkó-Albert Elemér gyergyóremetei polgármesterrel, valamint Antal Lóránt szenátorral és Vincze Lóránt RMDSZ-es EP-képviselőjelölttel tartott találkozón.

„Amikor közösségi vezetőink anyanyelvhasználatunkról, szimbólumaink használatáról döntenek, akkor nem öncélú döntést hoznak, hanem a közösség igényét juttatják kifejezésre. Sajnos vannak olyan erők, amelyeknek az a célja, hogy megtörjék a közösség lendületét, rávegyék a magyarokat, hogy lemondjanak nyelvük és szimbólumaik használatáról a közterületen” – mutatott rá Vincze Loránt, a FUEN, az európai kisebbségek ernyőszervezetének elnöke.

Bíró Barna Botond bejelentette: szerdán az udvarhelyszéki polgármesterek találkozóján szolidaritási alap létrehozásáról döntöttek és gyűjtést szerveznek a korondi polgármester bírságának kifizetésére. „A korondi, gyergyóremetei, székelykeresztúri ügyek esetében nem beszélhetünk 21. századi európai normalitásról. Egy visszarendeződési kísérlet zajlik, olyan eszközökkel támadnak, amelyeket a romániai magyar közösség nem tud kivédeni. Elfogadhatatlan, hogy az igazságszolgáltatás nem vesz figyelembe nyilvánvaló bizonyítékokat, összemos ügyeket, és példátlan bírságot ró ki” – fogalmazott az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke.

Európa-szintű gyűjtést is kezdeményeznek

Vincze Loránt szerint ilyen esetekben a közéleti vezetőknek hármas feladata van: szolidaritás, nyilvánosság és szabályozás. „Közösséget kell vállalnunk vezetőinkkel, közösségünknek össze kell zárnia védelmükben. A FUEN-ben azt tervezzük, hogy ha véglegessé válik a döntés, európai szintű gyűjtést is szervezünk a bírság kifizetésére. Másrészt ezekről az ügyekről beszélni kell nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is: elfogadhatatlan a kettős mérce, a nem létező törvények alapján történő bírságolás, a magyar nyelv és szimbólumaink használatának korlátozása, a meglévő jogok elvétele” – fogalmazott a FUEN elnöke.

Hozzátette: az európai kisebbségek ernyőszervezete Minority Monitor néven egy platformot indít az európai kisebbségi jogsértések vizsgálatára azzal a céllal, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a korondihoz hasonló ügyekre. Harmadrészt a törvények módosítását és pontosítását szorgalmazta ott, ahol szükséges, hiszen azt tapasztaljuk, hogy a bíróságok megszorítóan értelmezik a törvényeket. Az Európai Unióban azt tudjuk ehhez hozzátenni, hogy ha a Minority SafePacket sikerül kisebbségvédelmi törvénnyé alakítani, akkor meglévő jogaink kibővülnek és európai védelmet fognak élvezni a hasonló támadásokkal szemben – mutatott rá.

Antal Lóránt szenátor szomorúnak nevezte, hogy ahelyett, hogy fejlesztések beindulásáról tartanának sajtótájékoztatót, egyszerű, alapvető jogokról kell tárgyalniuk. „Ez a bírósági döntés anyanyelvünk szabad használatának tiltásáról szól, az igazságszolgáltatás azt üzeni nekünk, legyünk románok. Nekünk, erdélyi magyaroknak továbbra is jogunk van, jogunk kell legyen anyanyelvünk használatára, és továbbra is kell igényelnünk ezt. Ezt kérjük száz éve” – fogalmazott. Hozzátette: az RMDSZ frakciójában meg fogják tenni a szükséges módosító indítványokat ahhoz, hogy világos, átlátható keretet teremtsenek a hasonló, önkormányzati vezetőket sújtó bírságok esetére.