Nem tartalmazza a kormány sürgősségirendelet-tervezete azokat a kisebbségek számára kedvező előírásokat, amelyek korábban az RMDSZ javaslatára bekerültek az utólag alkotmányellenesnek nyilvánított közigazgatási törvénykönyvbe. A tervezet nem szerepel a kabinet ahétfői ülésének napirendjén, de nem kizárt, hogy már hétfőn elfogadják.

Viorica Dăncilă miniszterelnök már korábban bejelentette: a polgármesterek „már nagyon várják” a közigazgatási törvény elfogadását, ezért a kormány nem várja meg, hogy a parlament újra megvitassa az alkotmánybírósági normakontrollon korábban megbukott tervezet, hanem sürgősségi rendelettel fogadja el a jogszabályt az EP-választásokon után.

A közigazgatási minisztérium a múlt héten közvitára is bocsátotta a rendelet tervezetét, amely azonban nem tartalmazza azokat a nyelvi jogokat bővítő előírásokat, amelyek az RMDSZ javaslatára korábban bekerültek a parlamentben elfogadott törvénykönyvbe. Így például nem kerültek be a jogszabályba a következő előírások:

• ezután a kisebbség nyelvén is ki kell írni az utcák, terek, parkok nevét is ott, ahol egy adott kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot
• kiterjesztik az anyanyelvhasználatot a prefektúra intézményére, a közszállítási vállalatokra, víz- és hőszolgáltatókra
• anyanyelvű formanyomtatványok segítik az ügyintézést ezután az önkormányzatokban
• nem kötelező a húsz százalékos számarány ahhoz, hogy érvényesítsék a kisebbségi jogokat az önkormányzatok

A fenti előirások többletjogokat jelentenek a kisebbségek számára a jelenlegi közigazgatási törvényhez képest. A parlamentben elfogadott törvénykönyvbe az RMDSZ javaslatára bekerült egy olyan cikkely is, amely a Románia által ratifikált nemzetközi egyezmények és szerződések – így a kisebbségi nyelvek európai chartája – betartására kötelezi a közigazgatási intézményeket és alkalmazottakat. Ez a paragrafus sem szerepel a sürgősségirendelet-tervezetben.

Cseke: ez a tervezet nagyon rossz

Cseke Attila szenátor korábban az RMDSZ-t képviselte a közigazgatási törvénykönyvet kidolgozó parlamenti bizottságban. A Maszolnak elmondta, a közvitára bocsátott rendelettervezetet „nagyon rossznak”, „elfogadhatatlannak” tartja. Elsősorban azért – magyarázta –, mert a kormány semmibe veszi a parlament munkáját.

„A parlamenti bizottság, amelynek tagja voltam, nyolc hónapot dolgozott a közigazgatási törvénykönyvön. Elkészült egy tervezet, amelyet az RMDSZ is támogatott, és amit el is fogadott a parlament. Ez a rendelet már csak azért is elfogadhatatlan lépés, mert a kormány úgy tekint a parlament munkájára, mintha az meg sem történt volna” – jelentette ki a szenátusi frakcióvezető.

Cseke Attila „óriási visszalépésnek” nevezte, hogy a kormány tervezetébe nem kerültek be azok az anyanyelvhasználati jogok, amelyeket a közigazgatási törvénykönyv parlament által elfogadott szövege tartalmazott. „Nem található meg a rendelet tervezetében egyetlen olyan többletjog sem, amit korábban az RMDSZ javaslatára a parlament elfogadott” – erősítette meg a politikus.

A frakcióvezető azt is meglepőnek nevezte, hogy a közvitára bocsátott rendelettervezet szerint a megyei tanácselnököket közvetlen módon választanák meg az önkormányzati választásokon. Ez az előírás ugyanis nem is szerepelt a törvénykönyv parlamenti vitáján elhangzó módosító javaslatok között.

Cseke közölte: az RMDSZ a kormánykoalíció tudomására hozza, hogy ezt a tervezetet elfogadhatatlannak tartja, és azt tartja egyetlen megoldásnak, hogy a közigazgatási törvénykönyv a parlamentben már elfogadott előírásokat tartalmazza. Kérdésünkre, mennyire nehezítimeg az RMDSZ dolgát, hogy felfüggesztették az együttműködést a koalícióval, a frakcióvezető kijelentette: „Majd meglátjuk, hogyan befolyásolja ez a fejlemény a tárgyalásainkat. Nyilván most más a helyzet, mint néhány nappal ezelőtt. De ez nem azt jelenti, hogy az RMDSZ nem ugyanúgy jár el, ha a nyelvi jogok bővítése a tét” – fogalmazott a politikus.