Gyakori a romániai közbeszédben a magyarellenes gyűlöletbeszéd, az anyanyelv- és jelképhasználatot, az egyéni és közösségi jogokat korlátozó intézkedések és megnyilvánulások mind a politikai diskurzusban, mind a médiában – állapította meg a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (European Commission against Racism and Intolerance – ECRI) szerdán közzétett országjelentésében. Kelemen Hunor erre reagálva közleményben fejtette ki: „bennünket, és nem a példaértékűséggel hencegő politikusokat igazolja a jelentés”.

Klaus Johannis államfő a pápa jelenlétében ismét példaértékűnek nevezte Romániát a kisebbségi kérdés kezelésében, a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság országjelentése azonban rácáfol erre és a magyar közösség elleni hátrányos megkülönböztetésekre is felhívja a figyelmet – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

A szövetségi elnök azt követően fogalmazta meg véleményét, hogy a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (European Commission against Racism and Intolerance – ECRI) közzétette Romániáról szóló országjelentését. Az RMDSZ közleménye szerint az elnök rámutatott: a többség és kisebbség viszonya biztonságpolitikai kérdés is. A kisebbségi kérdés rendezése nélkül nincs tartós béke, és – ahogyan ez a jelentés is igazolja – visszatérő társadalmi feszültséghez vezet ennek elmulasztása – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

A közlemény szerint az ECRI jelentése megemlíti, hogy a romániai politikai diskurzusban gyakori a magyarellenes gyűlöletbeszéd, főként az autonómia, valamint a székely zászló és egyéb szimbólumok használata kapcsán. Példaként említi Mihai Tudose volt miniszterelnök 2018 januári kijelentését, amikor egy tévéinterjúban azt nyilatkozta, hogy felakasztaná azokat a székelyföldi elöljárókat, akik kifüggesztik a székely zászlót a közintézményekre.

Elterjedt a gyűlöletbeszéd a médiában és a sportban is

A jelentés elítéli az Új Jobboldal mozgalmat a magyar és más közösségek elleni szisztematikus gyűlöletbeszéd miatt. Megjegyzi, hogy nagyon elterjedt a gyűlöletbeszéd a médiában, valamint az online platformokon – külön megemlíti a magyarellenes gyűlöletbeszédért gyakorta megbüntetett Lumea lui Banciu című műsort. Az ECRI megemlíti ugyanakkor, hogy a terrorvád miatt elítélt két kézdivásárhelyi fiatal ügye kapcsán a teljes magyar közösséget negatív fényben tüntette fel a média.

A sportban előforduló gyűlöletbeszéd kapcsán az ECRI kiemeli a sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK labdarúgócsapat találkozóin elhangzó gyakori magyarellenes rigmusokat, konkrét példaként említ egy 2017-es esetet, amikor egy bukaresti mérkőzés alkalmával a Dinamo szurkolói azt kiabálták: „Kifelé a magyarokkal az országból!” – írja a közlemény.

Kelemen Hunor megállapította: az RMDSZ-nek továbbra is az a feladata, hogy külföldi partnereket keressen, Európában kisebbségvédelmi törvényt fogadtasson el az uniós reformok idején, és folyamatosan tájékoztassa a döntéshozókat a magyar közösséget ért diszkriminációról, jogtiprásokról.

A dokumentum emlékeztet: a szövetség 2018 áprilisában számolt be legutóbb a magyarság jogsérelmeiről és a kisebbségi jogok európai védelmét célzó Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről az Európa Tanács rasszizmussal és intoleranciával foglalkozó szakértői bizottsága küldöttségének. Akkor rámutattak Mihai Tudose volt miniszterelnök akasztós kijelentésére, a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására, szimbólumaik használatára irányuló kettős mércére, a médiában megjelenő gyűlöletbeszédre, illetve a sporteseményeken tapasztalt magyarellenes megnyilvánulásokra. Az ECRI továbbá több helyen hivatkozik a 2017-es évről szóló, tavaly megjelent Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat jelentésére.

Üdvözli az ECRI jelentését az MPP is

„Dacára a Románia által alkalmazott sikerpropagandának, az emberi jogok betartását számon kéri Európa” – reagált az országjelentésre a Magyar Polgári Párt. Az MPP szerint a gyűlöletkeltés megfékezése szempontjából derűlátásra ad okot az ECRI jelentése, ugyanis a beszámoló megállapítja, hogy a magyarok elleni gyűlöletbeszéd egy súlyos probléma Romániában, és kimondja, hogy a hatóságok nem indítanak büntetőeljárásokat a gyűlöletbeszédek esetén, illetve a folyamatban lévő eljárásokban nem alkalmazzák azt a törvényes előírást, hogy ha a szándék rasszista, akkor az súlyosbító körülménynek számít, és ilyen esetekben magasabb büntetést kell kiróni.

„A jelentésben foglalt megállapításokat a Magyar Polgári Párt is tapasztalja. Magyarellenes uszítás, gyűlöletkeltés és felbujtás vádjával például a szervezet idén február 5-én emelt bűnügyi panaszt Dan Tanasă blogger ellen, de az ügyben négy hónap elteltével sem történt semmilyen előrelépés” – írták.

A polgári párt elvárja, hogy az ECRI által ma közzétett jelentés nyomán a romániai hatóságok viszonyuljanak európai módon a gyűlöletkeltő ügyekhez, lépjenek fel határozottan a gyűlöletkeltés ellen, és gyorsítsák fel a kivizsgálásokat.