A koalíció vezetőinek ígérete ellenére nem szerepelnek a sürgősségi rendelettel elfogadott közigazgatási törvénykönyvben azok az anyanyelvhasználati jogokat bővítő előírások, amelyeket a parlament korábban az RMDSZ javaslatára megszavazott. Sőt a kormány korábban megszerzett nyelvi jogokat is eltörölt – tájékoztatta szerdán a Maszolt Cseke Attila szenátusi frakcióvezető, aki szerint a sürgősségi rendelet a kisebbségi jogok tekintetében a kilencvenes évekbe vetette vissza Romániát.

A közigazgatási törvénykönyv parlamentben elfogadott változatába a nyelvi jogokat bővítő előírások is bekerültek. A törvénykönyv végül azért nem lépett hatályba, mert az alkotmánybíróság teljes egészében alkotmányellenesnek nyilvánította. A kormány pedig nem várta meg, hogy a parlament újrakezdje a jogszabálycsomag vitáját, hanem – arra hivatkozva, hogy „a polgármesterek már nagyon várják” – sürgősségi rendelettel fogadta el kedden a törvénykönyvet.

Az új jogszabálynak azonban „szinte semmi köze nincs” ahhoz a törvénykönyvhöz, ami fél éves szakbizottsági munka után nyert végső formát a parlamentben – mondta el a Maszolnak Cseke Attila szenátusi frakcióvezető. Tájékoztatása szerint a kormányrendeletbe – egy kivételével – nem kerültek be azok a nyelvi jogokat bővítő előírások sem, amelyeket az RMDSZ-nek korábban sikerült a törvényhozókkal elfogadtatnia.

Így végül mégsem szerepelnek a törvénykönyvben a következő előírások:

• ezután a kisebbség nyelvén is ki kell írni az utcák, terek, parkok nevét is ott, ahol egy adott kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot
• kiterjesztik az anyanyelvhasználatot a prefektúra intézményére, a közszállítási vállalatokra, víz- és hőszolgáltatókra
• nem kötelező a húsz százalékos számarány ahhoz, hogy érvényesítsék a kisebbségi jogokat az önkormányzatok

A parlament által korábban elfogadott RMDSZ-es javaslatok közül a kormány végül csak azt vette át, hogy anyanyelvű formanyomtatványok segítik az ügyintézést ezután az önkormányzatokban. „Ám a kormány módosított az eredeti javaslatunkon. A formanyomtatványokat több minisztériumnak is véleményeznie kell, ami jelentősen megnehezíti a jóváhagyásukat” – tájékoztatott Cseke Attila.

Törölték a szerzett jog elvét

A jelenlegi – 2001-ben elfogadott – törvény szerint azokat a kisebbségeket illetik meg az anyanyelvhasználati jogok a helyi közigazgatásban, amelyek számaránya az adott településen a legutolsó népszámlálási adatok szerint meghaladja a 20 százalékot. Az RMDSZ javaslatára 2006-ban úgy módosult a törvény, hogy az anyanyelvhasználati jogokat akkor sem veszíti el az adott kisebbség, ha időközben a számaránya 20 százalék alá esik. „Ez a megszerzett jog elve. Tizenhárom éve hatályban van, s eddig senkinek semmi baja nem volt vele” – szögezte le Cseke Attila.

A kormány azonban megfosztotta a nemzeti kisebbségeket a szerzett jogaiktól. A sürgősségi rendelettel elfogadott törvénykönyv ugyanis azt írja elő, hogy az anyanyelvhasználati jogok védelme a következő népszámlálásig terjed ki. „Vagyis ha egy következő népszámlálás szerint a kisebbség számaránya 20 százalék alá csökken, automatikusan megszűnnek az anyanyelvhasználati jogai a helyi közigazgatásban” – magyarázta az RMDSZ szenátora.

Egy másik visszalépés a sügősségi rendeletben a jelenlegi előírásokhoz képest, hogy az új törvényszöveg kétnyelvű (blingv) helységnévtáblákról rendelkezik, ami egy anyanyelvhasználati jog elvesztéséhez vezethet azokon a településeken, ahol a történelmi hagyományoknak megfelelően több nyelven - románul, magyarul, németül, szerbül - is kihelyezték a helységnévtáblákat. "Nagyon sok erdélyi településen a román és a magyar mellett németül is kiírják a helység nevét, idegenforgalmi szempontok miatt, vagy egyszerűen csak az erdélyi hagyományok iránti tiszteletből. A német feliratokat így most le kell venni" – részletezte a politikus. 

Átverte a koalíció az RMDSZ-t?

A közigazgatási minisztérium korábban közvitára bocsátotta a rendelet tervezetét, amelyből már akkor kiderült a kormánynak az a szándéka, hogy törölje azokat a nyelvi jogokat bővítő előírásokat, amelyek parlamentben elfogadott törvénykönyvben még szerepeltek. Cseke Attila elmondta, az RMDSZ vezetői a jogszabály közvitára bocsátása után többször is egyeztettek a koalíció vezetőivel. „Azt az ígéretet kaptuk a legutóbbi találkozón, hogy a kormány a parlamentben elfogadott változatot fogja támogatni” – számolt be a frakcióvezető.

A szenátor szerint azonban a sürgősségi rendelet köszönőviszonyban sincs a parlamentiben elfogadott változattal, olyan előírások is szerepelnek benne, amelyek még csak fel sem merültek a parlamenti vitákban, és ez nem csak a kisebbségeket érintő rendelkezésekre érvényes. "Természetesen súlyos, hogy a kormánynál valaki megszegte az RMDSZ-nek tett ígéretet. És súlyos az is, hogy a kormány nem veszi figyelembe a parlament munkáját" – jelentette ki.

A közigazgatási törvénykönyv azonnal hatályba lép, amint a kormány által elfogadott sürgősségi rendelet hatályba lép. Cseke Attila szerint egyelőre beláthatatlanok a jogszabály következményei. „Ez az eset is mutatja, hogy a sürgősségi rendeletek intézményét be kellene tiltani” – jegyezte meg. Hozzátette, a rendelet a parlamentbe kerül, és az RMDSZ az őszi ülésszakban megpróbál majd módosítani rajta.

"Egy biztos: ez a törvénykönyv a kisebbségi jogok tekintetében a 90-es évek állapotába veti vissza Romániát. Kínos és egyben nagyon súlyos, hogy a kormány szerint Románia modell ország a kisebbségi jogok tekintetében, miközben a sürgősségi rendelet a megszerzett nyelvi jogokat is eltörli" – szögezte le a politikus.