Az európai parlamenti választások kapcsán 217 büntetőjogi ügyet nyitottak – közölte Carmen Dan belügyminiszter. A tárcavezetőt és a külügyminisztérium képviselőjét kedden hallgatta meg a május 26-i választások kapcsán jelzett és a közbeszédben szóba kerülő esetleges rendellenességeket kivizsgáló parlamenti különbizottság.

A belügyminiszter úgy nyilatkozott, a szaktárca alárendeltségébe tartozó intézmények kivizsgálásai nyomán 217 bűnügyi dossziét nyitottak az EP-választásokkal kapcsolatban, ebből 128-at választási csalás (jogtalanul leadott szavazás, egy személy többszöri szavazása, hamis személyazonossági igazolvány vagy hamis szavazólap használata) gyanúja miatt, 89-et pedig a szavazati jog gyakorlásának akadályozása, a választópolgárok befolyásolása vagy a szavazás titkosságának megszegése miatt.

Egyetlen esetben folyik konkrét személy ellen a büntetőjogi kivizsgálás, az összes többi ügyben azt vizsgálják, hogy történt-e bűncselekmény (in rem vizsgálat). A 217-ből egyelőre 21 dosszié lezárását javasolták az ügyészségnek, további 196 kapcsán még folynak a kivizsgálások – tájékoztatta a parlamenti különbizottságot Carmen Dan.

Azt is elmondta, a legtöbb iratcsomót Bukarestben (31), valamint Giurgiu (22), Prahova (12) és Hargita (10) megyében nyitották választási csalás vagy más, választásokkal kapcsolatos bűncselekmény gyanúja miatt.

Külügyi főtitkár: törtek, zúztak, fenyegetőztek a külföldi szavazókörzeteknél

A bizottság előtt Laura Elena Chiorean külügyminisztériumi főtitkár elmondta: számos incidensről számoltak be a külképviseletek.

Laura Elena Chiorean arról számolt be, hogy többszöri szavazásról nem érkezett jelentés a külügyminisztériumhoz, viszont más típusú incidenseket több külképviselet is jelzett: például agitátorok kampányoltak a külföldi szavazókörzeteknél, sértő szavakkal és szidalmakkal illették a diplomáciai testület tagjait, és testi bántalmazásra is sor került.

Több helyen megtörtént, hogy agresszív csoportok éles tárgyakat felhasználva, erőszakosan hatoltak be a szavazóhelyiségekbe, hogy szavazólapokat vegyenek magukhoz onnan. Egyes esetekben az agitátorok alkohol hatása alatt álltak, és – például Olaszországban – a rendfenntartók korábbi rendbontások elkövetőit ismerték fel bennük.

A külügyi főtitkár szerint külföldön már a kora reggeli órákban elterjedt az a rémhír, hogy nincs elegendő szavazólap, holott több ezer felhasználatlan szavazólap megmaradt. Több száz fős csoportok már a szavazás megkezdése előtt órákkal elkezdtek sorakozni a szavazókörzeteknél, és miután szavaztak, ismét beálltak a sorba – állította Chiorean, aki szerint Bécsben, Grazban, Linzben, Salzburgban az urnazáráskor sorban maradt szavazópolgárok felfeszítették a külképviseletek ajtaját, és rendőri közbeavatkozásra volt szükség.

Belgiumban a külképviselet dolgozóit szidalmazták, sőt halálosan megfenyegették, Nicosiában urnazáráskor egy körülbelül százfős csoport ittas állapotban skandált kormányellenes jelszavakat és trágár kifejezéseket, az ajtót döngetve. Koppenhágában kövekkel dobálták be a nagykövetség ablakait, miután bezárt a szavazókörzet – sorolta a külügyi főtitkár.

Azt is kifejtette, hogy mivel a külképviseleteknek nem állt rendelkezésükre nyilvántartás a külföldön szavazni szándékozó állampolgárokról, nehéz volt felbecsülni a szavazók várható számát.