A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor az elmúlt harminc évben olyan gondolatok bölcsője volt, amelyek később a magyar nemzetpolitika alappillérévé váltak – hangzott el szerdán, az „Egy a tábor” mottóval rendezett jubileumi Tusványos hivatalos megnyitóján. A pódiumon helyet foglalók a rendezvény három évtizedes múltját idézték fel, de – mint egyikük fogalmazott – a jövőépítés szándékával.

A megnyitón Popa Ilona főszervező elmondta: Tusványoson 28 rendezvénysátorban mintegy 400 előadás, vitafórum és pódiumbeszélgetés várja a közösségük jövőjéért tenni akaró résztvevőket. Közlése szerint 270 szervező már vasárnap óta építette a tábort, hogy a kezdésre minden készen álljon.

„Tusványos az igazi”

Tusnádfürdő polgármestere, Albert Tibor Márton Áron-idézetekkel és „víg gondolatokkal” fűszerezte köszöntőbeszédét. „Tusványoson mindig jó együtt lenni, Tusványos az igazi” – jelentette ki az elöljáró, köszönetet mondva azoknak, akik 1990-ben megálmodták ezt a tábort.

A polgármester megragadta az alkalmat, és külön üdvözölte Diószegi Lászlót, a Sepsi OSK tulajdonosát, Szondy Zoltánt, a Csíkszeredai FK vezetőjét, gratulálva nekik a két székelyföldi klub rendkívüli sportteljesítményeiért. Természetesen nem hiányoztak a medvékkel kapcsolatos intelmei sem. „Ne féljenek a medvéktől, és ne is bántsák őket, ha valaki lát egyet, hagyja elmenni” – üzente a táborlakóknak.

Megalapozta a nemzetpolitikát Tusványos

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár köszöntőbeszédében megállapította: Tusványoson az elmúlt három évtizedben olyan iránymutató gondolatok születtek, amelyek a mai magyar nemzetpolitika alappilléreivé váltak. Példaként a státustörvényt, az oktatási-nevelési támogatás és a külhoni magyarságért viselt felelősséget magába foglaló új alaptörvényt említette.

Felidézte: a státustörvényt elfogadó első Orbán-kormány idején érezhette először a határon túli magyarság azt, hogy a magyar kormány nemzetben gondolkozik, majd a 2010-től kezdődően következett be az a fordulat, amely lehetővé tette a nemzetpolitikai keretrendszer kiépítését, 2014-től pedig a nemzetpolitikai a szülőföldön boldogulás irányába fordult.

2018-2022 között a nemzetpolitikai alapcélkitűzések: az identitása erősítése, a családok támogatása és a versenyképesség erősítése az egész Kárpát-medencében, ami a magyar közösségek, vállalkozások, a magyar emberek, és a társadalom gazdasági megerősítését jelenti - magyarázta Potápi Árpád János.

A politikus rámutatott: a kormány a magyarság megerősítésén túl a közép-európai népek összefogásában és a térség megerősödésében gondolkozik. "Számunkra legalább annyira fontos a magyar nemzet megerősödésén túl, hogy erős román nemzetről, erős szlovák nemzetről, erős szerb, horvát, cseh és lengyel nemzetről is tudjunk beszélni" - jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

Nosztalgia helyett jövőépítés

Tusványos egyik alapítója, Toró T. Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy az idei, harmincadik kiadás egybeesik a legújabb kori magyar demokrácia és szabadság születésnapjával. „Ismét fordulóponthoz érkezett rendezvényünk, s ebből az alkalomból számba kell vennünk az elmúlt 30 év tapasztalatait, eredményeit és – természetesen – kudarcait. Mindezt azonban nem nosztalgiával, hanem a jövőépítés szándékával kell megtennünk” – mondta a politikus.

Az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke számba vette azokat az értékeket, amelyek a szabadegyetem és diáktábor ötletgazdáit vezérelték. Ezek között a kommunizmus örökségével történő szembenézést, a demokrácia, pluralizmus, jogállam, szabadság értékeit, a közösségi autonómiák eszméjét, a román-magyar politikai párbeszéd szorgalmazását, Európa alakítását, a magyar közösségek gazdasági megerősítését és a nemzetpolitikát említette.

Beszáde végén Toró elmondta: a tusványosi program idei egyik kiemelt témája a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezése, melyet a résztvevők aláírásukkal is támogathatnak, a szervezők pedig abban bíznak, hogy a szabadegyetemre irányuló figyelem kedvezően hozzájárul majd a polgári kezdeményezés sikeréhez is.

Erőforrás a nemzeti összetartozás

Egy másik „alapító atya”, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke rámutatott: harminc éves a szabadság iránt elkötelezett emberek összefogásán alapuló rendszerváltozás, a magyar nemzetpolitika, az utóbbi években "termőre fordult" közép-európai építkezés, és Európa újraegyesítésének folyamat.

Úgy értékelte: a nemzeti összetartozás érzése ma sokkal erősebben összeköti a Kárpát-medencei magyarokat, mint korábban bármikor, és ez egy kimeríthetetlen erőforrás a magyar kormánypolitika számára.

Közép-Európa képes ma már közösen fellépni azzal a föderalizmusnak nevezett "agresszív utópizmussal" szemben, amelyet Európa-szerte hirdetnek és amelynek a célja a nemzeti identitások "ledarálása", a nemzeti szuverenitások feloldása, és Európa keresztény gyökereinek az aláásása - állapította meg a külügyi bizottság elnöke, hozzátéve, hogy a magyar kormány elkötelezett Európa újraegyesülése mellett, de a nemzetek Európájában gondolkodik.