Eddig büntetlenül terjesztette a Vasgárda eszméit: külön ösztökélésre nyomoznak a legionáriusok vezetője ellen


-A A+

Noha az ügyészségnek 2015-től elvileg a korábbinál sokkal hatékonyabb eszköz áll a rendelkezésére a szélsőséges propaganda elleni fellépésre, az illetékesek mintha abban lennének érdekeltek, hogy futni hagyják a törvénysértőket.

Újraindult a bűnvádi eljárás a Legionárius Mozgalom három képviselője, köztük a magát a szervezet elnökének nevező Șerban Suru ellen. A hír a Legionárius Mozgalom blogján jelent meg a három vizsgált személy nevével együtt: Șerban Suru mellett Ovidiu Cristian Dinescu és Petru Pieptănaru neve szerepel a bejegyzésben.

Az eljárás precens értékű lehet, hiszen Serban Suru valósággal sportot űz abból, hogy bebizonyítsa: a szigorú jogi keret ellenére Romániában bárki büntetlenül terjesztheti az egykori Vasgárda eszméit, ápolhatja fasiszta tömeggyilkosok kultuszát és gyakorolhatja a náci karlendítést a belügyminisztérium vagy akár a legfőbb ügyészség épülete előtt, noha mindezt törvény tiltja.

Románia 2002-ben tiltotta be a fasiszta, fajgyűlölő és xenofób szervezetek működését, jelképeik használatát, valamint az ilyen eszméket valló vagy emberiesség elleni bűnökért elítélt személyek kultuszának ápolását. A nemzetközi nyomásra sürgősségi rendeletben elfogadott szabályozás azonban alkalmazhatatlannak bizonyult, egyetlen embert sem állítottak bíróság elé fasiszta ideológia terjesztéséért 2015-ig, amikor a romániai Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet javaslatára liberális törvényhozók benyújtották a 2002. évi 31-es sürgősségi kormányrendelet módosítását célzó tervezetüket. A módosított jogszabály pontosabban leírja, mit kell érteni romániai holokauszt alatt, illetve név szerint is betiltja a Legionárius Mozgalmat és jelképeit.

A Vasgárda folytatója

Şerban Suru a Legionárius Mozgalom nevű, hivatalosan be nem jegyzett szervezetét az 1927-1941 közötti időszakban Mihály Arkangyal Légiója, Vasgárda vagy Mindent a Házáért Párt néven működő egyetlen igazi folytatójának tartja. Az Északi-pályaudvar közelében található bukaresti otthona adott helyet az első rendszerváltás utáni legionárius sejtnek.

Az épületen zászló és tábla jelezte, hogy ott található a Legionárius Mozgalom székhelye és könyvtára, ahonnan előzetes bejelentés alapján kölcsönözni lehetett. A 2015-ös törvénymódosítás után a zászló és a felirat eltűnt, majd rövidesen újranyílt a könyvtár, és az épületen tábla hirdeti – minimum 2018 augusztusától – a Legionárius Mozgalom székhelyét.

A név mellett látható szimbólum Szent Mihály Arkangyal keresztje, a legionáriusok egyik jelképe, amelynek használatát a törvény 3 hónaptól 3 évig terjedő büntetéssel sújtja. Az ügyészség azonban nem siet levadászni a Vasgárda rajongóit.

Háromszor zárták le az ügyet vádemelés nélkül

Az Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet (INSHR-EW) 2015-ben nyújtott be büntetőfeljelentést Şerban Suru ellen, amiért a náci karlendítést gyakorolta – nagy pátosszal – az intézmény és a legfőbb ügyészség épülete előtt. Erről fényképek készültek, amelyeket maga Suru tett közzé a Facebookon. Feljelentették továbbá azzal kapcsolatban, hogy legionárius jelképeket függesztett ki egy bukaresti épületen, ahol állítása szerint a Legionárius Mozgalom székhelye és könyvtára található.

A bűnvádi eljárás az évek során többször elakadt. Az ügyészek mintha mindenáron meg akartak volna szabadulni az ügytől anélkül, hogy a dosszié egyáltalán a bíróság elé kerülne, vagy nem találják a jogi érveket, amelyekkel megalapozható lenne a vádirat egy a laikus számára is nyilvánvalóan illegális szélsőjobboldali szervezet és többszörösen törvénysértő elnöke ellen, aki büszkén hirdeti, hogy mozgalma a hírhedt Vasgárda folytatója. Az Elie Wiesel intézet mindannyiszor óvást nyújtott be a vizsgálatok lezárása ellen, az utolsót ez év első felében. Ennek eredményeként indul most újra a bűnvádi eljárás.

Az ügy hányattatott előélete ellenére Alexandru Florian, az Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet igazgatója a Bukaresti Rádió hétfői háttérműsorában derűlátóan nyilatkozott. Mint mondta, optimizmusának egyik oka az, hogy nemrégiben a Legfelsőbb Bíróság „megfordította” a bukaresti törvényszék ítéletét, és kötelezte Şerban Surut, hogy fizesse ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács által kiszabott 2000 lejes pénzbírságot.

Surut egy antiszemita karikatúra miatt bírságolta meg a CNCD 2016-ban. Ő megóvta a döntést, és alapfokon nyert, mert a bíróság úgy ítélte meg, hogy a kifogásolt karikatúra egyrészt nem befolyásolta számottevően a közvéleményt, másrészt közzététele nem lépte túl a véleménynyilvánítási szabadság határait.

Florian ugyanakkor elismerte, hogy az eddigi a tapasztalatok inkább negatívak. Tudomása szerint a 31-es sürgősségi rendelet alapján indult bűnvádi eljárások közül az elmúlt 12 évben mindössze 3 dosszié jutott el a bírósági tárgyalásig, és ebből két eset zárult le a bűnösség kimondásával. Jelenleg a Suru-dosszién kívül két másik ügy van folyamatban. Az egyikben már zajlik a büntetőper egy Vasile Zărnescu nevű egyén ellen, aki a holokausztot egyértelműen és nyíltan tagadó üzeneteket és könyveket publikált.

Egy másik esetben az ügyészség által lezárt vizsgálatot indították újra szintén az INSHR-EW indítványára. Ebben az esetben egy Bihar megyei lakos ellen emeltek panaszt, aki az interneten pólókat árusít a háborús bűnös Ion Antonescu képmásával és a 31-es sürgősségi rendelet hatálya alá eső – főleg náci és legionárius – szimbólumokkal.








EZT OLVASTA MÁR?

X