Hallgatólagosan elfogadta szerdán a szenátus a 2019/40-es sürgősségi kormányrendeletet törvényerőre emelő jogszabályt, amely előírja, hogy a megyei tanácsok elnökeit ezentúl közvetlen és titkos szavazással választják meg a szavazók, nem pedig a képviselő-testületek tagjai közül választanak a tanácstagok elnököt.

A szenátusnak július 3-i határidővel kellett volna megvitatnia a tervezetet. A hallgatólagos elfogadást megállapító dokumentumot szerdán olvasta fel a felsőház plénumában Şerban Valeca ügyvivő házelnök.

Mostanáig a megyei tanácsok elnökeit és alelnökeit, valamint az alpolgármestereket a megyei tanácsok, illetve helyi tanácsok tagjai választották meg, tehát közvetett szavazás révén kaptak megbízatást.

A jogszabály indoklása szerint a módosítás nem sérti a választási jogok alkotmányos elvű gyakorlását, és nem is akadályozza a választások megszervezését.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) június 7-én kérte a Nép Ügyvédjét, hogy emeljen alkotmányossági kifogást a rendelet ellen, amely – az ellenzéki párt szerint – súlyosan sérti az alaptörvényt és diszkrimináció táptalaja lehet a helyi választott képviselők között.

A döntő szavazás a képviselőházban zajlik majd a tervezetről.