„Ha Viorica Dăncilă szándéka mögött a román-magyar párbeszédre való hajlandóság állna, a kulturális autonómiáról folytatott vitára törekvés, akkor az még elfogadható is lenne, így azonban nem több üres fecsegésnél” – nyilatkozta Cseke Attila szenátor az arról, hogy a kisebbségi törvény felkerült a Dăncilă-kabinet őszi parlamenti ülésszakra vonatkozó prioritáslistájára.

Az Erdélyi Magyar Televízió Kontra című hétfő esti műsorában az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője emlékeztetett arra, hogy egy 14 évvel ezelőtt beterjesztett tervezetről van szó, amelynek már rég törvényerőre kellett volna emelkednie, a mindenkori román érdek azonban úgy döntött, hogy nem veszi elő a szakbizottsági fiókból. A kisebbségek jogállásáról szóló törvényt az RMDSZ 2005-ben terjesztette be, amikor kormányon volt. Azóta porosodik a tervezet a szakbizottsági fiókokban.

„Ennek a vitája és az elfogadási lehetősége több politikai kontextusban és momentumban felvetődött, akár az elmúlt 2-3 évben is voltak olyan pillanatok, amikor azt hittük, lehet előre lépni” – magyarázta Cseke Attila. Emlékeztetett arra, hogy egy olyan törvénytervezetről van szó, amelyet az alkotmány is előír. Az RMDSZ szenátora szerint a miniszterelnöknek, valamint a kormánypártnak hátsó szándékai vannak a jogszabállyal.

„Valószínűleg egyfajta diverzió ez, hiszen velünk, mint előterjesztői ennek a törvénynek, senki nem egyeztetett – pedig ha a kormány prioritásként kezel valamit, akkor teljesen logikus, hogy megkérdezi azt, aki korábban javasolta. A kormány nevében, az RMDSZ terjesztette be 2005-ben. Semmiféle konzultáció ezzel kapcsolatosan nem volt, a sajtóból értesültünk mi is a szociáldemokraták szándékáról” – fogalmazott Cseke Attila.

Fontos szerinte hangsúlyozni azt is, hogy a szociáldemokratáknak egyelőre igencsak törékeny a parlamenti többségük, tehát semmilyen garancia nincs arra, hogy a bejelentett prioritást át is tudja vinni a szavazataival.

Buktatókkal tarkított jogi útvesztők

„1945 februárjában, a királyi Romániában elfogadtak egy kisebbségek statútumára vonatkozó törvényt, amelyben olyan jogok voltak, amelyeknek ma is szívesen örülnénk. Nem igaz az, hogy nincs rá precedens, nem igaz, hogy a jogrend nem írja elő. Persze, nem szab meg határidőt, azt viszont világosan leszögezi, hogy organikus törvényként kell elfogadni” – emlékeztetett Cseke Attila.

A kormány 2005. április 21-én úgy döntött, hogy a kisebbségi törvény tervezetéről kikéri a Velencei Bizottság és az EBESZ Kisebbségi Főbiztosának a véleményezését. Október végén a Velencei Bizottság úgy értékelte, hogy a kisebbségek jogállását szabályozó törvény tervezete lehetőséget teremt Romániában a kisebbségi jogok megerősítésére és kiszélesítésére. Ám ennek ellenére nem történt érdemi előrelépés.

Előbb a szenátus utasította el a törvényjavaslatot, majd a képviselőház nem hagyta jóvá, hogy sürgősségi eljárással tárgyalja meg az alsóház plénuma a törvényjavaslatot. Még abban az évben a székelyföldi román civil szervezetek memorandumot tettek közzé, amelyben az európai követelményekkel ellentétesnek nevezik a kisebbségi törvényt. És bár 2006 novemberében az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága Románia EU-s csatlakozásának helyzetéről készült állásfoglalásában a kisebbségi törvény mielőbbi elfogadását szorgalmazta, érdemi előrelépés azóta sem történt.

„Sajnos ebben a kontextusban kell most figyelnünk ezt a történetet és ilyen szempontból teljesen nyilvánvaló számunkra, hogy nincs meg a politikai kontextus jelenleg arra, hogy a kormánynak hitele legyen és el tudja fogadtatni a kisebbségi törvényt, akár a saját szavazataival” – magyarázta Cseke.

„Ezt a törvényt akkor kell az asztalra tenni, amikor megvan az elfogadásának az esélye. Az, hogy a kormány felvette a prioritáslistájára, az égvilágon semmit nem jelent, még azt sem, hogy a Szociáldemokrata Párt megszavazza. Két évvel ezelőtt benn volt egy csomagban, amelyet mi akkor a PSD-vel elfogadtattunk. Az egyezség délután megvolt, reggelre már nem – az anyanyelvhasználati jogokkal együtt a kisebbségek jogállásáról szóló törvény is benne volt a csomagban. A mai helyzet, a jogszabálytervezet felkerült egy prioritáslistára, semmivel sem különb. A nullához közelít a siker esélye” – jelentette ki Cseke Attila.