Elnökválasztás 2019: elemzők szerint az esélyteleneknek a 3 százalékos pénzügyi küszöb átlépése a tét
Az idei elnökválasztási kampány a költségek tekintetében várhatóan minden korábbinál „gazdagabb" lesz, a győzelemre esélytelen jelöltek számára viszont nem mindegy, hogy átlépik-e a támogatottság 3 százalékos küszöbét, amely fölött lehetővé válik kampányköltségeik elszámolása – mutattak rá a Szabad Európa Rádió román adásában megszólaltatott elemzők.
A Hotnews.ro által kedden idézett összeállításban Marian Muhuleț, az Állandó Választási Hatóság (AEP) alelnöke elmondta: a választási törvény szerint elnökjelöltenként mintegy 10 millió dollárnyi – számlákkal igazolt – kampányköltséget térítnek meg az állami költségvetésből, de csak azok esetében, akik a november 10-i választáson megszerzik az érvényes szavazatok legalább 3 százalékát.
Az idei elnökválasztáson kevesebben indulnak, mint 2019-ben vagy 2014-ben, de így is várhatóan tíz jelölt neve szerepel majd a szavazólapon.
Ovidiu Voicu szociológus három kategóriába sorolta azokat a jelölteket, akik a győzelem reménye nélkül pályáznak a legfőbb közjogi méltóságra. Az első „típust” az RMDSZ jelöltje testesíti meg, aki szerinte azzal a céllal indul, hogy felmutassa, mekkora erőt képvisel a magyar közösség, és ezáltal erősítse alkupozícióját a második forduló előtt.
A második „típusú", politikai karrierjét hosszú távú befektetésként előkészítő jelöltet az országos ismertség megszerzésének reménye vezérli, míg a harmadik, „Funar-típusú" jelölt számára az a fontos, hogy „rögeszméjének" szerezzen országos publicitást.
Cristian Pîrvulescu politológus úgy vélekedett, hogy egyes – a szociáldemokrata kormánypárthoz (PSD) közeli médiatrösztök támogatását élvező – elnökjelöltek azzal a céllal szálltak harcba, hogy Klaus Johannis államfő ellen irányuló összeesküvés-elméleteket népszerűsítsenek, és a második fordulós „szavazatátadást" megnehezítő légkört alakítsanak ki.
A szakértő szerint a közvélemény-kutatásokban toronymagasan vezető elnök számára nem Viorica Dăncilă szociáldemokrata kormányfő, hanem Dan Barna, a korrupcióellenes jelszavakat hangoztató Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke jelenthet nagyobb veszélyt.
Ha ugyanis Johannis Barnával kerül szembe a második fordulóban, azzal szembesülhet, hogy minden ellenfele felsorakozik az USR jelöltje mögé, miképpen 2014-ben is a protest-szavazatok döntöttek, és valójában nem Johannis nyerte meg, hanem a fő esélyes, Victor Ponta akkori szociáldemokrata kormányfő veszítette el az elnökválasztást.
- 33744 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 33746 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 33746 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 33747 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 33749 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 33749 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni