Diák- és pedagógus-központú tanügyet, a köz- és egyetemi oktatásnak nagyobb költségvetési támogatást, és a tanterv megreformálását szeretné Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje.

Kelemen Hunor temesvári sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy elnökválasztási kampányában miért kap hangsúlyos szerepet az oktatás megreformálása. „Ha valamit elrontottunk ebben az országban, az az oktatás” - jelentette ki, emlékeztetve arra, hogy az elmúlt harminc évben a különböző kormányok 28 tanügyminiszter „fogyasztottak el”, tehát ugyanennyien kísérleteztek a tanügy megreformálásával.

„Lám, oda jutottunk, hogy az idei tanévkezdéskor nem volt egy rendes státusú tanügyminiszter, hanem csak egy megbízott tárcavezető. Nem lehet eredményként felmutatni azt, hogy 2019-re sikerült az iskolai illemhelyek hetven százalékát vizesblokká alakítani” - fogalmazta meg kritikáját.

Az RMDSZ államfőjelöltje szerint a diákok hasznára válna, ha eddig is reggel hét vagy nyolc órára járnának iskolába, de a tanítás csak kilenctől kezdődne, és a nagyobb összpontosítást igénylő tantárgyakat kora délutánig vennék át. „Tanulmányok igazolják, hogy a diákok reggel kilenc és déli tizenkét óra között teljesítenek a legjobban” - fűzte hozzá.

A politikus az RMDSZ elképzelései között említette a tantárgyak és tanórák 30 százalékkal való csökkentését, a heti három testnevelőóra és az emelt szintű érettségi bevezetését, és annak elérését, hogy a közoktatásból kikerülők két idegen nyelvet ismerjenek. A napközis program költségeit pedig az államkasszából fedezzék – tette hozzá.

„A következő egy-két évben el kellene érni a bruttó nemzeti termék hat százalékának az oktatásra való fordítását, aztán nyolc-kilenc százalékra emelni ezt. Tizenkét százalékos finanszírozásról nem is merek beszélni, holott az lenne az igazi, hiszen a jövőbe fektetnénk be. A köz- és egyetemi oktatás, a kutatás és innováció támogatása a legjobb befektetés, így maradhatunk csak versenyben a fejlődő társadalmakkal” – mondta a politikus.