Lapértesülések szerint bármit is ígért a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a Mentsétek meg Románia Szövetségnek (USR), nem fogja erőltetni a kétfordulós polgármester-választás bevezetését. Az RMDSZ így fellélegezhet, mert a törvénymódosítás kedvezőtlenül érintené.

Mint ismert, az Orban-kabinet beiktatása előtt a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Népi Mozgalom Pártja (PMP) – is a leendő PNL-kormány támogatásának feltételei közé emelte a kétfordulós polgármester-választás mielőbbi bevezetését.

Ezzel szemben az RMDSZ a PNL-vel kötött együttműködési megállapodásában többek között éppen azt szabta meg az Orban-kabinet támogatásának feltételeként, hogy a kormány nem hoz sürgősségi rendeleteket, és a választójog esetleges módosításával sem kerüli meg a parlamentet. Sőt a megállapodás rögzíti azt is, hogy a kormány a parlament előtti felelősségvállalás eljárásával sem próbálja bevezetni a kétfordulós polgármester-választást.

Nem véletlenül szabta meg az RMDSZ ezt a feltételt: a kétfordulós rendszer bevezetése a helyhatósági választásokon érzékeny veszteséget jelenthet a magyar érdekképviseletnek. Becslések szerint 10-20 százalékkal kevesebb magyar polgármester lesz Erdélyben, ha a törvény lehetővé teszi, hogy a második fordulóban a román pártok összefogjanak az első fordulóban élen végző magyar polgármesterjelöltekkel szemben.

Így ha a PNL komolyan veszi az RMDSZ-szel kötött megállapodását, az egyetlen módozat számára a kétfordulós polgármestert-választás bevezetésére az parlamentben történő törvénymódosítás. És a liberálisok eddig semmilyen jelét nem adták annak, hogy választójog módosításának más módszerével próbálkoznának. Maga Klaus Johannis államfő is azt nyilatkozta a második elnökválasztási forduló előtt: támogatja ugyan a kétfordulós rendszert, de nem ért egyet azzal, hogy a kormány sürgősségi rendelettel módosítson a polgármesterek megválasztásának módján.

A tervezet megbukna a parlamentben

Az USR már korábban beterjesztett a parlamentbe egy törvénymódosító tervezetet a kétfordulós rendszer bevezetéséről. A tervezetet a szenátus október közepén leszavazta, megbukott a képviselőház közigazgatási bizottságában, és hamarosan az alsóház plénuma elé kerül végszavazásra. Elfogadására azonban kevés az esély, mert a kétfordulós rendszert nem csak az RMDSZ, hanem a jelentős parlamenti erővel rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) is ellenzi. Ennek a magyarázata egyszerű: jelenleg a PSD-nek van a legtöbb polgármestere az országban, és az egyfordulós választási rendszer a hivatalban lévő önkormányzati vezetőknek kedvez.

Az USR tervezetének elfogadásához – sarkalatos törvényről lévén szó – 165 szavazatra van szükség, ám a kétfordulós rendszert támogató pártok még a Pro Romániával együtt sem tudnak 155-157 szavazatnál többet összegyűjteni. A PNL-nek így további támogatókat kell szereznie a nemzeti kisebbségek frakciójából, illetve a függetlenek soraiból.

Ám az adevarul.ro úgy tudja, hogy a liberálisok nem is fogják túlzottan erőltetni a módosítás elfogadását a parlamentben. Ennek oka, hogy a saját polgármestereik is ellenzik a kétfordulós rendszer bevezetését, ugyanazért, amiért a PSD-sek sem támogatják: a jelenlegi, egyfordulós rendszer a hivatalban lévő elöljáróknak kedvez. Ráadásul a PNL a mostani támogatottságával a jelenleg választási törvény keretei között is 200-250 új polgármesteri tisztséget szerezhetne a helyhatósági választásokon.

Ezért nem járható út a felelősségvállalás

Ha a PNL netán úgy dönt, hogy az RMDSZ kötött megállapodása ellenére a parlament előtti felelősségvállalással fogadtassa el a kétfordulós polgármester-választás bevezetését, kellemetlen meglepetésekben lehet része. Az eljárás lényege ugyanis az, hogy a beterjesztett tervezetet vita nélkül elfogadja a parlament, de az elfogadását követő három napon belül az ellenzéki bizalmatlansági indítvány nyújt be.

Ám ennek az eljárásnak jogi következménye is lehet. Az alkotmánybíróság volt elnöke, Augustin Zegrean a ziare.com portálnak nyilatkozva emlékeztetett: a taláros testületnek egy korábbi döntése értelmében a kormány nem vállalhat felelősséget egy olyan tervezetért, amelyhez hasonló tartalmú jogszabály a parlament napirendjén már szerepel. A törvénymódosítás ugyanakkor ellentmond a Velencei Bizottságnak azzal az ajánlásával, hogy a kormány egy évvel a választások előtt ne módosítson a választási törvényeken.