Kormánybuktatással akadályozná meg PSD a kétfordulós polgármester-választás bevezetését


-A A+

Bizalmatlansági indítványt nyújt be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a kormány ellen, ha az Orban-kabinet úgynevezett kormányzati felelősségvállalással próbálja bevezetni a kétfordulós polgármester-választást - szögezte le egy vasárnap esti televíziós műsorban Marcel Ciolacu, a PSD ügyvivő elnöke.

Múlt héten a Maszolnak nyilatkozva Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője is arra figyelmeztette a Nemzeti Liberális Pártot (PNL), hogy megszavazza a kormány ellen beterjesztendő bizalmatlansági indítványt, ha - az RMDSZ-szel kötött megállapodását megsértve - a PNL a parlament megkerülésével módosítaná a választójogot. A PSD és az RMDSZ szavazatai elegendőek lennének a kormány megbuktatásához.

Mint korábban írtuk, a kisebb román pártok és főleg a PNL legfőbb szövetségesének számító Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) sürgetik a visszatérést a kétfordulós polgármester-választáshoz, mondván, hogy e nélkül nem lehet eltávolítani a hatalomból a PSD-t, amely októberig kormányon volt. Álláspontjuk szerint ugyanis a hatályos egyfordulós választási rendszer a tisztségben lévő polgármesterek újraválasztásának kedvez, márpedig jelenleg a - legnagyobb szervezeti hálóval és csaknem félmilliós tagsággal rendelkező - PSD-nek van a legtöbb polgármestere.

A PSD polgármesterei és megyei önkormányzati vezetői révén tudja mozgósítani választóit a parlamenti választásokon is, tehát a kétfordulós polgármester-választás bevezetésén múlhat az, hogy sikerül-e hosszabb időre ellenzékbe küldeni a PSD-t, vagy egy év múlva ismét megerősödve tér majd vissza a hatalomba - érvel az USR.

A módosítást az RMDSZ is ellenzi, mert becslése szerint mintegy 20 százalékkal csökkenne a magyar polgármesterek száma Erdélyben, ha egy második fordulóban a román pártok ismét összefoghatnának az első fordulóban élen végző magyar polgármesterjelöltekkel szemben. Korodi Attila felhívta a figyelmet arra, hogy alkotmánybírósági határozat is tiltja a választójog módosítását kevesebb mint egy évvel a választások előtt.

A kormánynak két alkotmányos eszköze is van arra, hogy a hosszas parlamenti vitákat mellőzve vagy megelőzve, gyakorlatilag azonnal hatályba léptessen törvényeket. A sürgősségi kormányrendeleteket később vitatja meg - és erősíti meg, módosítja, vagy helyezi hatályon kívül - a parlament. A kormányzati felelősségvállalással előterjesztett törvényeket vagy akár törvénycsomagokat meg sem vitathatja a parlament: azok három napon belül automatikusan hatályba lépnek, ha a törvényhozás nem buktatja meg bizalmatlansági indítvánnyal a kormányt.







EZT OLVASTA MÁR?

X