Az alkotmánybíróság január 21-én tárgyalja a közigazgatási törvénykönyv ügyét


-A A+

Az alkotmánybíróság január 21-én tárgyalja a közigazgatási törvénykönyv ügyét, amelyet a Nép Ügyvédje támadott meg. A Nép Ügyvédje augusztus 28-án jelentette be, hogy megtámadta az alkotmánybíróságon a közigazgatási törvénykönyvet.

Az alkotmánybírósághoz benyújtott óvásában a Nép Ügyvédje kifejti, hogy a sürgősségi kormányrendelet nem felel meg az alkotmányban előírt jogalkotási felhatalmazásra vonatkozó követelményeknek, ahogyan azt az alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata is mutatja.

A jogszabály elemzése során a Nép Ügyvédje arra a következtetésre jutott, hogy a rendelet számos olyan kérdést szabályoz, amelyek nem kapcsolódnak és nem függnek össze azokkal az okokkal, amelyeket a kormány felhoz, hogy megindokolja miért kellett sürgősségi eljárással elfogadni a jogszabályt. A Nép Ügyvédje ezt nem találja megfelelőnek, mert - mint megállapítja - a sürgősségi rendeletek egy külön rendszert alkotnak, amelyeket rendkívüli, sürgős helyzetekben kell alkalmazni, amelyek szabályozása nem tűr halasztást.

A Nép Ügyvédje szerint ugyanakkor a rendelet ellentmond az alkotmánynak a képviseleti mandátumról szóló 69. cikkelyének, szembemegy a kormánytagok felelősségére vonatkozó 109. cikkellyel, és a kormány tevékenységének parlamenti ellenőrzését szabályozó 111. cikkely (1) bekezdésével.

A rendkívüli helyzetet és a felhatalmazáson alapuló jogalkotás sürgősségét nem lehet szankcióként elfogadni a parlamenti jogalkotási folyamat kudarca miatt, mert a parlament, a nép képviselőjeként az egyetlen jogalkotó hatóság. Az állami intézmények és hatóságok közötti lojális együttműködés elve nem szünteti meg a parlamentnek a kormány felett gyakorolt ellenőrzési funkcióját, és nem fordítja meg ezt az ellenőrzést” - állapítja meg a Nép Ügyvédje.

Az indoklás szerint a 2019/57-es sürgősségi kormányrendelet ellentmond az alkotmány 115. cikkelye (6) bekezdésének is, amennyiben érinti az állam egyik alapvető intézményének, a kormánynak jogállását.

A Nép Ügyvédje kifogásolja azt is, hogy a jogszabály módosítja az összeférhetetlenségre vonatkozó előírásokat a kormány tagjainak vonatkozásában. 








EZT OLVASTA MÁR?

X