FRISSÍTVE: Az igazság kiderítését és a bűnösök felelősségre vonását sürgette Klaus Johannis államfő a kommunista diktatúrát megdöntő, több mint 1100 áldozatot követelő 1989. decemberi forradalom ügyében a parlament hétfői emlékülésén mondott beszédében.

Az elnök szerint Románia az eltelt három évtizedben visszatért a demokratikus államok közösségébe, de még sok adóssága van azokkal szemben, akik 1989-ben életüket adták a szabadságért.

Johannis szerint nem elég, hogy Románia megemlékezésekkel tisztelegjen az ország demokratizálódását elindító '89-es hősök emléke előtt, megengedhetetlenül sokáig adós maradt az igazság kiderítésével, és szerinte ennek az adósságnak a törlesztése most a román igazságszolgáltatás próbaköve.

Az elnök arra utalt, hogy harminc évvel a véres események után, alig néhány hete kezdődött meg a román legfelső bíróságon az 1989-es forradalom pere, amelyben az ügyészek 862 ember halálát és 2150 ember sebesülését okozó katonai diverzió megszervezéséért állították bíróság elé Ion Iliescu volt államfőt, a hatalmat 1989. december 22-én magához ragadó Nemzeti Megmentési Front volt vezetőjét és két másik vádlottat.

A kétkamarás parlament minden évben együttes ülésen emlékezik meg az 1989-es forradalomról. Az idei, 30. évfordulón az RMDSZ kezdeményezésére először történt meg, hogy a parlament díszülése – a megemlékezés időzítésével – nem a bukaresti forradalmi eseményekhez, hanem a temesvári népfelkelés kezdetéhez igazodott. A parlament házbizottságában idén Szabó Ödön, az RMDSZ képviselője kezdeményezte, hogy a parlament hagyományos díszülését december 16-án tartsák.

„A parlament elítéli a kommunista diktatúra erőszakos cselekedeteit, az emberiség ellen elkövetett bűneit. Kiáll a demokrácia, az emberi jogok védelme mellett, és a kommunista rezsim által jogtalanul elkobzott javak késedelem nélküli visszaszolgáltatását sürgeti. Fenntartja a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés és a jogállamiság megerősítésének szükségét” – áll abban a nyilatkozatban, amelyet az RMDSZ javaslatára fogadott el hétfőn a parlament.

A nyilatkozat értelmében – amelyet Biró Rozália, az RMDSZ képviselője mutatott be a parlament plénumának – a törvényhozó testület elutasítja a rasszizmust, az antiszemitizmust és a kisebbségellenességet, elítéli a populizmust, a nacionalista retorikát, és mély tiszteletét fejezi ki a kommunista diktatúra áldozatai és a forradalom hősei iránt. Nyilatkozatában a parlament támogatja mindazok felfedését, akik hozzájárultak a diktatúra működéséhez, és aláhúzza annak fontosságát, hogy az igazságszolgáltatás haladéktalanul találja meg a több mint ezer ember halálát okozó bűnösöket.

A nyilatkozat elfogadását megelőző beszédében Novák Csaba Zoltán, a szövetség szenátora elmondta: „Ezen a napon, '89-ben, a Tőkés László lelkészi hivatalában kigyulladt a szikra. Néhány nappal később fellángolt a forradalom. '89-ben magyarok és románok együtt harcoltak a diktatúra ellen, együtt álltak sorfalat a golyókkal szemben Temesváron, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Brassóban. A két nemzeti közösség együtt teremtette meg a demokrácia alapjait. A szabadság és az Európa fele vezető úton közösen indultunk el 1989 decemberén, és a magyar kisebbség továbbra is partnere lesz a többségnek minden olyan erőfeszítésében, amely a demokráciát és a békés együttélést erősíti” – jelentette ki a Maros megyei szenátor.

Rámutatott: 1989-ben Románia volt az egyetlen kelet-európai ország, ahol a kommunista diktatúra megdöntéséhez véráldozatra volt szükség, és ez volt az első történelmi pillanat, amikor Romániában a többség és a nemzeti kisebbségek egységesen, vállvetve léptek fel egy közös cél, a szabadság kivívása érdekében. Az RMDSZ szenátora arra figyelmeztetett, hogy az erdélyi magyarság hátrányos megkülönböztetése és beolvasztásának szándéka nem tűnt el, és a három évtized múltán is a nacionalizmus, demagógia és az európai értékek megkérdőjelezése maradt a térséget fenyegető legnagyobb veszély.