„Az RMDSZ számára a legnagyobb kockázatot 2020-ban a kétfordulós polgármester-választás bevezetése jelenti, ezt kell nekünk kivédeni. Ehhez kell igazítanunk a stratégiánkat" – jelentette ki a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati ülésén Kelemen Hunor. Ezért az RMDSZ meg fogja szavazni a Szociádemokrata Párt (PSD) bizalmatlansági indítványát, de ez a szövetségi elnök szerint nem jelenti azt, hogy "összeállnának" a PSD-vel. A szervezet megújult "miniparlementje" Kolozsváron újraválasztotta elnökének Biró Rozáliát, és elfogadta az önkormányzati jelöltállítás szabályzatát. A helyi és területi szervezeteknek március 15-ig kell lezárniuk a jelöltállítás folyamatát.

A kolozsvári SZKT-ülést rendhagyó módon Kelemen Hunor vezette. Erre azért volt szükség, mert a testület korábbi elnökének, Biró Rozáliának a mandátuma lejárt, s az alapszabályzatnak megfelelően ilyen esetben a helyét a szövetségi elnök veszi át. Mindenesetre derültséget keltett a teremben, amikor Kelemen Hunor ülésvezetőként felkérte Antal Gézát, a Kolozs megyei szervezet ügyvezető elnökét, hogy adja meg neki a szót, tarthassa meg a politikai beszámolóját.

„A munka neheze csak ezután következik”

Kelemen Hunor a már hagyományos módon az elmúlt időszak eseményeinek áttekintésével kezdte a beszédét. Úgy értékelte, hogy az RMDSZ sikeres elnökválasztási kampányon van túl. A megmérettetésen a szövetség ismét megmutatta az erejét, államfőjelöltje az előző elnökválasztáson jegyzett eredménynél több szavazatot szerzett. Az RMDSZ elnöke jó hírnek nevezte, hogy az elnökválasztás nyertese, Klaus Johannis államfő az utolsó mandátuma elején van.

Kelemen szavai szerint az ország egy kétéves választási időszak második felébe lépett. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ számára a munka neheze csak ezután következik. Emlékeztetett, hogy idén önkormányzati képviselőket, polgármestereket választanak Romániában, és reményét fejezte ki, hogy a választásokat egy olyan időszak követi, amikor a településvezetők tervezni tudnak, és elképzeléseiket meg is tudják valósítani. Az új önkormányzati vezetőknek szerinte jelentős fejlesztésekre lesz lehetősége, többek között az Európai Bizottság által beterjesztett zöld megállapodás révén.

2020 a parlamenti választások is, amelyeken Kelemen Hunor reményei szerint az RMDSZ meg tudja ismételni majd a 2016-os eredményeket. „Remélem, a következő parlament több lesz, mint az előző négy évben. Ez az ország nem engedheti meg, hogy a parlamentet zárójelbe tegye, mint eddig. A következő négy évben nem lesznek újabb választások, így intézményes és strukturális reformokra lesz lehetőség. Ezekbe a reformokba jó lenne beleszólnunk” – fejtette ki a politikus.

Kelemen Hunor úgy értékelte, hogy 2012 tavaszától, az Ungureanu-kormány bukásától állandó krízishelyzetben van az ország. Azóta kilenc kormánya volt Romániának, és a politikai instabilitás terén már Olaszországot is lekörözte. „Így nem lehet tervezni és építkezni. Szükség van nyugodt évekre” – szögezte a szövetségi elnök.

„Megszavazzuk a bizalmatlansági indítványt”

A politikus felidézte, hogy az RMDSZ korábban írásos megállapodást kötött a Nemzeti Liberális Párttal az Orban-kormány támogatásáról, bizonyos feltételekkel. Az egyik az volt, hogy a kormány ne módosítsa sem sürgősségi rendelettel, sem felelősségvállalással (tehát a parlament megkerülésével) a helyhatósági választási törvényt.

Ennek ellenére a miniszterelnök bejelentette, hogy a parlamenti felelősségvállalással fogadtatná el a kétfordulós polgármester-választás bevezetéséről szóló törvényt. Kelemen Hunor hangsúlyozta: a magyar közösségnek az az érdeke, hogy megmaradjon a jelenlegi egyfordulós rendszer, a kétfordulóssal a polgármesteri mandátumok 20 százalékát is elveszítheti.

Az RMDSZ elnöke szerint az egyfordulós rendszer éppen olyan legitim, mint a kétfordulós. „Az utóbbi rendszerben, egy obskurus koalíció segítségével elnyerheti a polgármesteri széket egy olyan jelölt, aki az első fordulóban 20 százalékot szerzett, egy olyan jelölttel szemben, aki az első fordulóban a szavazatok 49 százalékát kapta. Ez semmivel sem demokratikusabb az egyfordulós rendszernél” – részletezte. Leszögezte azt is: néhány hónappal a választások előtt nem illik változtatni a játékszabályokon.

Kelemen hangsúlyozta, az RMDSZ egyetlen eszköze a választási törvény módosításának megakadályozására a bizalmatlansági indítvány megszavazása, az alkotmány szerint a felelősségvállalással beterjesztett jogszabályok csak akkor nem lépnek hatályba, ha a kormány megbukik. Ezért azt fogja javasolni az RMDSZ frakcióinak, szavazzák meg azt a bizalmatlansági indítványt, amelyet előreláthatóan a jövő héten nyújt be a Szociáldemokrata Párt (PSD).

„Ez nem jelenti azt, hogy a PSD-vel valamilyen koalícióba lennénk. Nem azt jelenti, hogy más kérdésekben is a PSD-vel együtt szavaznánk. Nekünk ez az egyetlen eszközünk a törvény elfogadásának megakadályozására” – fejtette ki Kelemen Hunor, utalva azokra a spekulációkra, miszerint az RMDSZ koalícióra lépett a PSD-vel.

„Az előrehozott választásokat érdemes komolyan venni”

Kelemen emlékeztetett: ha sikeres a bizalmatlansági indítvány, és megbukik a kormány, elindul egy eljárás, amelyek végén előrehozott választások lehetnek. Az alkotmány szerint az államfő akkor oszlathatja fel a parlamentet és írhat ki idő előtti parlamenti választásokat, ha az első kormányalakítási kísérlettől számított 60 nap alatt két kormányalakítási kísérlet kudarcba fullad.

Az RMDSZ elnöke elmondta, nem biztos, hogy az ország eljut az előrehozott választásokig, de szerinte ezt a témát 30 év után először érdemes komolyan venni. „Általában nem vagyok híve az előrehozott választásoknak, de azt szeretném, hogy 2020-ban legyenek előrehozott választások, az önkormányzati választások előtt” – fogalmazott. Álláspontját azzal indokolta, hogy az Orban-kabinetnek nincs parlamenti többsége, így csak felelősségvállalással és sürgősségi rendeletekkel tud kormányozni.

„Ez nem érdeke az országnak. Minél hamarabb el kell jutnunk oda, hogy az országnak legyen egy stabil kormánya. A közjó azt kívánja, hogy legyen egy parlamenti többség, ami el tud kezdeni építkezni. Nekünk mindegy, hogy mikor állunk a választók elé, ha kell, akkor holnap kérjük a szavazóink bizalmát” – fogalmazott a szövetségi elnök. Számításai szerint az önkormányzati választásokat legkorábban május 24-én lehetne megtartani. Ám ideális szerinte az lenne, hogy az előrehozott parlamenti választásokat június 14-én, az önkormányzati választásokat június 21-én tartsák. Megjegyezte, hogy a pünkösdi ünnepnapok korlátozzák a lehetséges időpontok számát.

„Nincs vesztegetni való idő”

Az önkormányzati választások jelentette kihívásokra rátérve Kelemen Hunor utalt arra, hogy az MPP és EMNP éppen szombaton tartja Csíkszeredában a két párt fúzióját szentesítő együttes küldöttgyűlését. A szövetségi elnök ennek kapcsán emlékeztetett: az önkormányzati választásokon magyar-magyar verseny is lesz több településen. „Arra kell készülnünk, hogy rugalmasan kezelve a helyzetet, tudjunk megállapodásokat kötni, Szatmárnémetit megőrizni, Marosvásárhelyt visszaszerezni. Ezért mindent meg kell tennünk” – jelentette ki.

Kelemen Hunor beszéde végén arra kérte a helyi és területi RMDSZ-szerveteket, hogy legkésőbb március 15-ig zárják le a jelöltállítást. „Nincs elvesztegetni való idő. Mától kampányban vagyunk, úgy kell készülni, hogy minden településen verseny lesz, meg kell tudnunk őrizni a támogatásunkat, mert meg tudjuk valósítani azt, amire szüksége van a közösségnek” – mondta az RMDSZ elnöke.

Az RMDSZ elnöke arra is kérte a területi szervezeteket, hogy segítsenek összegyűjteni az SZNT polgári kezdeményezését támogató aláírásokat. Közlése szerint 200 ezer, 220 ezer aláírás egy hónapon belüli összegyűjtését vállalja az RMDSZ. „Ez a polgári kezdeményezés kiegészíti az MSPI-t, nincsenek versenyben” – jegyezte meg.

Választási reformot szeretne az RMDSZ

Kelemen beszédét hagyományos módon a politikai beszámoló vitája követte. A hozzászólok többsége az önkormányzati és az előrehozott parlamenti választások témáját járta kerül. Márton Árpád képviselő például arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényekben rögzített határidők szerinte nem teszik lehetővé a parlamenti választások megtartását még a helyhatósági választások előtt. Ennek oka, hogy a választási törvény szerint a parlamenti választásokat az időpontjuk előtt legkevesebb 90 nappal ki kell hirdetni.

A hozzászólásokra reflektálva Kelemen Hunor emlékeztetett: vita van arról, hogyan értelmezendő az alkotmány: ki kell-e várni az alaptörvényben előírt 60 napot az előrehozott választások kiírására, vagy pedig ha 10 nap alatt két kormányalakítási kísérlet nem jár sikerrel, akkor már ki lehet írni az előrehozott választásokat. „Nem akarok erről vitát nyitni, nem is nekünk kell erről dönteni” – mondta az RMDSZ elnöke.

Szabó Ödön képviselő hozzászólására reagálva Kelemen Hunor bejelentette: a jövő heti együttes frakcióülésen megvitatják azt a javaslatot, hogy a 2020-ban kezdődő önkormányzati mandátumokat hosszabbítsák meg négy évről öt évre. Hozzátette, ha szükséges, mi az RMDSZ nyújt be erről törvénytervezetet.

A politikus megjegyezte: olyan koalícióra van szükség a választások után, amelyben minél kevesebb párt van. És minél később lesznek a parlamenti választások, nő a többpárti kormánykoalíció esélye. „Sok kockázatot rejteget a jövő. De a legnagyobb kockázat az, hogy kétfordulós polgármester-választások legyenek, ezt kell nekünk kivédeni. Ehhez kell igazítanunk a stratégiánkat” – szögezte le az RMDSZ elnöke.

Vitáztak a jelöltállítási szabályzatról

A jelöltállítási szabályzat tervezetét Horváth Anna ügyvezető alelnök ismertette. Szavai szerint a tervezet kidolgozásakor azt tartották szem előtt, hogy a szabályzat rugalmas, Székelyföldtől a szórványig alkalmazható legyen. A fontosabb módosítások közt említett, hogy csak egyfordulós urnás előválasztások lehetnek, mert a kétfordulósra eddig nem is volt precedens.

A szabályzatba bevitték a mindkét nem képviseletének elvét. Ugyanakkor minden rangsoroláson részt vevő polgármester- és megyeitanácselnök-jelöltnek a megyei szervezeti tagság 3 százalékának megfelelő számú támogató aláírást kell felmutatnia. A helyi és megyei tanácsosjelöltek esetében az arány 1 százalék.

Az SZKT ülésén a nők és a fiatalok pozitív diszkriminációja és az aláírásgyűjtési kötelezettség váltotta ki vitát. Olyan hosszú vitát, amire nem is volt példa az RMDSZ miniparlantjének az elmúlt években tartott ülésein. A hozzászólások után Horváth Anna újabb módosításokat javasolt, ezeket a képviselők látható többséggel megszavazták. 

Az újjáalakult frakcióik vezetői már az ülés elején bejelentették, hogy kit javasolnak a SZKT elnökének és kik a jelöltjeik az RMDSZ miniparlamentjének különböző testületeibe. A jelöltekre a felszólalások közben lehetett szavazni, az elnöki tisztségre csak a Partium frakció által javasolt Biró Rozália pályázott. Az ülés végén Hegedüs Csilla ügyvezető alelnök ismertette a végeredményt: az SZKT-elnöke Biró Rozália maradt.