Március 13-án dönt a Kolozs megyei RMDSZ a megyeitanácsos-jelöltjeinek listájáról – döntötte el csütörtökön a Megyei Képviselők Tanácsa, amelynek ülésén Kelemen Hunor szövetségi elnök is részt vett.

A beiskolázási kampányról, a szórvány cselekvési tervhez való csatlakozásról és a 2020-as jelöltállítási szabályzatról határozott csütörtöki ülésén a Kolozs megyei RMDSZ döntéshozó testülete – számolt be Talpas Botond, a Megyei Képviselők Tanácsának elnöke csütörtök este. A Kolozsvári Arénában tartott sajtótájékoztatón Kelemen Hunor RMDSZ elnök és Csoma Botond megyei elnök is jelen volt.

Talpas Botond MKT-elnök kiemelte, arra kérték a helyi RMDSZ szervezeteket, kapcsolódjanak be a a beiskolázási kampányaikba. Emlékeztetett: a megyei tanfelügyelőségen sikerült elérni, hogy a magyar oktatási keretszámok megmaradjanak az idei tanévben Kolozs megyében, emellett a Dónát úti egykori 15-ös líceumban elemi osztály, a Waldorf iskolában pedig magyar tannyelvű kilencedik osztály is indulhat.

A szórvány cselekvési tervhez való csatlakozásról elmondta, voltaképpen azokat a Kolozs megyei településeket, régiókat érinti, amelyekre érvényes a szórvány jelentése: szakemberek segítségével fogják ezeket kiválasztani, hiszen „mindig vita tárgya volt, hogy Kolozs megye része a szórványnak vagy sem” – magyarázta az MKT-elnök. Talpas elmondta, az MKT elfogadta 2020-as jelöltállítási szabályzatot. A testület március 13-án dönt a Kolozs megyei RMDSZ szervezet megyeitanácsos-jelöltjeinek listájáról.

„8 év után ennek a kormányzati krízisnek véget kell vetni”

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kiemelte, fontos, hogy a 2020-as önkormányzati választáson a már meglévő választási törvények maradjanak érvényben, és azokat ne változtassa meg senki, semmiféle módszerrel. Hozzátette, az egyfordulós polgármester-választásnak meg kell maradnia, ezért írták alá a parlamentben a bizalmatlansági indítványt.

Nyomatékosította, nem azért írták alá a bizalmatlansági indítványt, hogy egy új többséget hozzanak létre, és egy PSD-s kormányt megszavazzák, hanem azért, mert „egyszerűen nincs más eszköze annak, aki nem ért egyet” a kétfordulós rendszer bevezetésével. Nyolc év alatt kilenc kormánya volt Romániának, „ebben a kormányváltási ritmusban nemcsak végrehajtani nem lehet, hanem tervezni sem” – magyarázta a politikus. Kiemelte, jómaga az előrehozott választást pártolja, hiszen társadalmi szempontból is az a jó, ha mielőbb választást tartanak. „Másként a sürgősségi kormányrendeletek hosszú sorával fog elvergődni a kormány év végéig” – érvelt álláspontja mellett Kelemen Hunor.

Közölte, hogy az RMDSZ jövő héten törvénytervezetet nyújt be, amelynek értelmében a jelenlegi 4 évről 5 évre nőnek az önkormányzati mandátumok. Ezt azzal magyarázta, hogy szükséges szétválasztani a parlamenti választást az önkormányzati választásoktól, mert máskülönben nem lehetséges közigazgatási reformot vagy nagy strukturális reformokat bevezetni.

„Ne féljünk a megújulástól”

Csoma Botond megyei elnök arra kérte a helyi szervezetek elnökeit, ne féljenek bevonni a közösséget az előválasztási döntéshozatalba. Ahol többen szeretnének polgármesterjelöltnek lenni az RMDSZ színeiben, ott urnás előválasztás során engedjék meg a magyar közösségnek, hogy maguk döntsék el, kit látnának az RMDSZ polgármesterjelöltjeként. „Ne féljenek a megújulástól” – jelentette ki. A megyei elnök magyarázata szerint ilyen fontos kérdésekről nem egy szűk testületnek kell döntenie, hanem a közösségnek.

Arra is felszólította a helyi elnököket, polgármestereket, hogy kezeljék nyíltan a jelöltállítás kérdését: próbáljanak meg új embereket bevonni a szervezet munkájába, és a szabályzatnak megfelelően 35 év alattiakat és nőket is engedjenek befutó helyre. „A 21. században a politizálás, a közügyek intézése nemcsak az idős férfiakra tartozik, hanem a nőkre és a fiatalokra is” – hangsúlyozta. Érvei szerint nem egy "nemzedéki leszámolásról" van szó, ellenkezőleg: egy nemzedéki együttműködésről, mert „így érhetjük el, hogy a következő 30 évben az RMDSZ hatékonyan képviselje az erdélyi magyarokat”.

Emlékeztett, hogy a szabályzat értelmében annak, aki helyi tanácsos, polgármester vagy megyei tanácselnök szeretne lenni, támogató aláírásokat kell gyűjtenie – ez jó alkalom arra, hogy már a kampány előtt élő kapcsolatot alakíthassanak ki a magyar közösséggel. Emellett a nemzeti régiókért elindított polgári kezdeményezés támogatására is buzdította a szervezetek elnökeit. „Kell lennie ennyi szolidaritásnak a magyarság körében, hogy közép-Erdélyből is tudjunk támogatást nyújtani Székelyföldnek” – utalt az SZNT kezdeményezésére.