FRISSÍTVE – Taktikázás: így védenék ki a szociáldemokraták az előre hozott választásokat


-A A+

FRISSÍTVE: Az alkotmányossági kifogás és a kormány beiktatására hivatott parlamenti ülés bojkottálása is szerepel a Szociáldemokrata Párt (PSD) tervei között az előre hozott választások megakadályozására.

Mint ismert, a kormányról bizalmatlansági indítvánnyal leváltott Nemzeti Liberális Párt (PNL) és Klaus Johannis államfő az Orban-kabinet bukása után egyértelműsítette: a parlamentben szerdán történteket nem kudarcnak tekinti, hanem az első lépésnek az előre hozott választások kiírásához. Utolsó ülésén a kormány még a választási törvényt is úgy módosította egy sürgősségi rendelettel, hogy ez a cél könnyebben elérhető legyen.

A PNL és Klaus Johannis a liberális párt jelenlegi népszerűségi hullámát meglovagolva szeretné korábban megszervezni az év végén esedékes parlamenti választásokat, remélve, hogy az új törvényhozásban többséget tud szerezni. Ezért tulajdonképpen jól is jött a PNL-nek a bizalmatlansági indítvány szerdai megszavazása, mert az előre hozott választásokhoz vezető úton az első lépést a kormány megbuktatása (vagy lemondása) jelenti. Ezt követően két kormányalakítási kísérletet le kell szavaznia a parlamentnek 60 napon belül – csak akkor oszlathatja fel a parlamentet az államfő, és írhat ki új választást.

Johannis csütörtökön ismét Orbannak adott kormányalakítási megbízást. A PNL elnökének tíz nap áll rendelkezésére, hogy bizalmi szavazást kérjen az új kabinet névsorára és a kormányprogramra. A lista benyújtásától számított legtöbb 15 napon belül pedig a parlamentben meg kell tartani a szavazást az új kormánny beiktatásáról. Az időpontot az együttes házbizottság tűzi majd ki. Ebben a testületben többségben vannak a PSD-s politikusok, akiknek – a párt zuhanórepülése miatt – nem érdekük idő előtt urnákhoz hívni a választókat.

Marcel Ciolacu, a PSD ügyvivő elnöke csütörtök este fel is fedte a szociáldemokraták egyik tervét az előre hozott választások megakadályozására. Elképzelhetőnek tartotta, hogy bojkottálni fogják a második Orban-kormány beiktatására öszzehívott parlamenti ülést. Kilátásba helyezte, hogy a PSD szenátorai és képviselői ( szám szerint 234-en) nem vesznek majd részt a szavazáson, így kvórum hiányában határozatképtelen lesz a közös plénum.  

A szociáldemokraták arra játszanak, hogy a kormányalakítási kísérletek kicsússzanak az alkotmányban rögzített 60 napos határidőből. Addig is, a jelenlegi kabinet ügyvivő kormányként, korlátozott jogkörökkel marad hivatalban. Hogy miként dönt majd a PSD, Ciolacu szerint attól is függ, hogy Ludovic Orban milyen programmal és kormánynévsorral áll majd elő (akár az első, akár a második kísérletnél).

Ciolacu szerint, ha a kormányfőjelöt ugyanazokat a személyeket is javasolja majd minisztereknek, a programnak különböznie kell az előző Orban-kabinetétől, ellenkező esetben „nem lehet tovább lépni a kormányalakítás következő fázisába”. Ha nem így lesz, a PSD az alkotmánybírósághoz fordul, és a taláros testület ítélete után dönt a további lépéseiről.

Marcel Ciolacu elképzelhetőnek tartja, hogy a PSD az alkotmánybírósághoz fordul amiatt is, hogy az államfő ugyanazt a Ludovic Orban kérte fel kormányalakításra, akit megbuktatott a parlament. Augustin Zegrean jogász, az alkotmánybíróság volt elnöke a Digi24-nek elmondta, hogy Klaus Johannis alkotmányosan járt el. Szerinte az alaptörvény nem tiltja, hogy kétszer egymás után ugyanaz a személy kapjon kormányalakítási megbízást.

A szociáldemokraták tervét egyébként az ex-PSD-s Victor Ponta, a Pro Románia párt elnöke is támogatja, aki leegyszerűsítve úgy fogalmazott, hogy „ha a PSD akarja, lesznek előre hozott választások, ha nem akarja, nem lesznek”.

Csoma Botond: a Pro Románia támogatásával sikerülhet a PSD terve

A PSD képviselői és szenátorai önállóan nem tudják bojkottálni a parlament két házának az együttes ülését, mert a szociáldemokrata törvényhozók nem alkotnak fele plusz egy arányú többséget, a Pro Románia párt támogatásával viszont sikerülhet az időhúzás – vélte Csoma Botond jogász, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője.

A parlament két házának összesen 465 tagja van, ahhoz, hogy határozatképes legyen az együttes ülés, 233 honatyának kell megjelennie (s ugyanannyi szavazat kell az új kormány beiktatásához is).

 

Csoma Botond szerint körvonalazódni látszik egyfajta egyezség a PSD és a Pro Románia között, ezt jelzi a bizalmatlansági indítványnak a Pro Románia általi támogatása, és az is, hogy a két párt közösen javasolt miniszterelnököt az államfőnek a csütörtöki egyeztetéseken.

Csoma Botond ezért elképzelhetőnek tartja, hogy együtt bojkottálni fogják az új kormányról tartott bizalmi szavazást, de azt nem tudta megjósolni, hogy meddig húzható ez a helyzet, mert szerinte „az alkotmány nem rendelkezik expressis verbis” ilyen esetekre. „Az is megtörténhet, hogy akár év végéig, a négyéves ciklus lejártáig ügyvivőként hivatalban marad a jelenlegi kormány. Az a kérdés, hogy ennek a politikai árát ki fogja megfizetni? Nyilván, a PSD mindvégig mérlegelni fogja, hogy megéri-e neki fenntartani ezt az állapotot, vagy nem éppen ezzel veszít még több szavazatot, ha kivár a választásokkal a mandátum végéig” – fogalmazott Csoma Botond.








EZT OLVASTA MÁR?

X