FRISSÍTVE - Elutasította a szenátus szerdán a parlamenti választási törvény módosításáról szóló, vitatott sürgősségi rendeletet, amelyet két hete fogadott el a kormány.

A rendelet parlamenti elutasítását az RMDSZ kezdeményezte, és a szenátusban többségben lévő, ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) is megszavazta, arra hivatkozva, hogy a kormány alkotmánysértő módon, közvita nélkül módosította a választási rendszert.

A szenátusi többség ezért nem is volt hajlandó érdemben megtárgyalni és módosítani a kormányrendelet előírásait, mivel főleg annak elfogadási módját kifogásolta. Indoklásukban az RMDSZ szenátorai rámutattak: a kormány nem hozhat sürgősségi rendeletet a választójog terén, a választási rendszer pedig nem módosítható kevesebb mint egy évvel a voksolás előtt, amit egy alkotmánybírósági döntés is tilt.

Az RMDSZ és a PSD egyébként főleg azt a rendelkezést vitatja, amely szerint a hazai választók nemcsak az állandó vagy ideiglenes lakhelyük megyéjében, hanem bármely választókerületben leadhatják voksukat. A magyar érdekképviselet szerint ez a választási rendszer burkolt módosítását jelenti, amit elfogadhatatlannak tart.

A kormány a parlament esetleges feloszlatása körüli joghézag felszámolásának szükségességével indokolta a sürgősségi rendeletet, a Ludovic Orban vezette kormány és Klaus Johannis államfő ugyanis előrehozott parlamenti választásokat akar kiprovokálni a júniusi önkormányzati választások időszakában.

A kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátorai szerint a baloldal valójában a többségében jobboldali érzelmű, többmilliós román diaszpórát akarja távol tartani az urnáktól, és ezért nem akarja, hogy hatályban maradjon a külföldön élő románok voksolását megkönnyítő jogszabály. A sürgősségi rendelet ugyanis megduplázza a külföldön élő románok parlamenti képviseletét, és előírja, hogy a külföldi szavazókörök három napig - a hazai választást megelőző két napon is - tartsanak nyitva.

Az előrehozott választásokkal kapcsolatos, hétfőn hatályba lépett sürgősségi rendelet mindaddig érvényben lesz, amíg meg nem születik a megerősítéséről, módosításáról vagy elvetéséről szóló törvény.   Az ügyben a képviselőház hozza meg a végső döntést, de többek között az RMDSZ kérésére, várhatóan a Nép Ügyvédje az alkotmánybíróságon is megtámadja a jogszabályt.

(Nyitókép: A szenátus | Archív felvétel / INQUAM Photos)