„A székelyföldi autonómiát akarni kell, nem csak a politikusoknak, hanem a magyar közösség tagjainak nap mint nap tenniük kell érte” – foglalta össze a maszol.ro-nak hétfőn Tamás Sándor a háromszéki önkormányzat egyhetes autonómiakonferenciájának fő üzenetét. Mint ismert, a rendezvényen öt ország szakemberei ismertették, hogyan működnek a gyakorlatban az Európában létező autonómiák.

A Kovászna megyei tanácselnök rámutatott, hogy a székelyföldi magyarok akarják az autonómiát, ezt jelzi az a tény is, hogy több tízezer személy fejezi ki regionális identitását az autójára kitűzött SIC – Székelyföld matricával. Emellett a csíkszeredai hoki meccseken vagy a sepsiszentgyörgyi kosárlabda mérkőzéseken sok ezren éneklik el a székely himnuszt és rengetegen használják a székely zászlót; a Kovászna és a Hargita megyei tanács autonómiával kapcsolatos kifestős könyvet nyomtatott, de kiadták Székelyföld történelemkönyvét is – emlékeztetett a politikus.

Tamás Sándor szerint az autonómiatörekvéseknek van gazdasági haszna is, hiszen például a kézdivásárhelyi nadrággyárakban dolgozó asszonyok délutánonként székely zászlókat varrnak, mivel nagy igény van rá. Emellett a csíkszeredai, székelyudvarhelyi és a június 1-től havonta megszervezendő sepsiszentgyörgyi székelytermék-vásáron résztvevők is hozzáadott értéket teremtenek termékeikkel.

Az autonómia elérésének következő lépése a Székelyföldön élő román közösséget meggyőzése arról, hogy a régió önrendelkezése nekik is jót jelent majd – tájékoztatott a tanácselnök, aki önkritikaként fogalmazta meg, hogy a román közösséget nem tájékoztatták az autonómiaelképzelésekről. A politikus szerint a háromszéki önkormányzatban például az egyházak és civil szervezeteknek kiírt támogatási alapok 20 százalékának odaítélésére a román közösség képviselői tesznek javaslatot, ez pedig már a kulturális önrendelkezést jelenti.

A magyar nyelvhasználat kiszélesítését is szorgalmazza Tamás Sándor. Az „Autonómiák a gyakorlatban” című egyhetes konferencia végén rámutatott: hogy a romániai magyarok akadálytalanul szeretnék használni anyanyelvüket, ezért regionális szinten hivatalossá kellene válnia a magyar nyelvnek. Kifejtette: bár léteznek törvényes előírások a kisebbségi nyelvhasználatról, egyes hivatalos dokumentumokról továbbra is hiányzik a magyar nyelv. Így például a születési bizonyítványokon van román, angol és francia szöveg, de a magyar hiányzik.

A háromszéki politikus szerint a magyar nyelvet az egészségügyi ellátásban, gyógyszertárakban is használni kellene, hiszen főként az idősebb korosztály nem beszéli jól románul, ezért problémát okoz számukra, hogy a gyógyszerek prospektusain csak román használati utasítás szerepel. Székelyföldön, Kovászna, Hargita és Maros megyékben 600 ezres magyar közösség él, ezért szorgalmazzák, hogy a magyar nyelv nyerjen hivatalos státust a régióban, az RMDSZ ennek kapcsán alkotmánymódosító javaslatot is megfogalmazott – mondta Tamás Sándor.