A nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként, illetve nyelvük regionális nyelvként való elismerését szorgalmazza az RMDSZ az alkotmánymódosítási javaslatai között, amelyeket a szövetség parlamenti frakciói kedden hivatalosan is beterjesztettek az illetékes bizottságnak – közölte szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor.

Az RMDSZ indítványai között szerepel, hogy töröljék az alkotmány első cikkelyéből Románia nemzetállamként való meghatározását. „Évek óta azt mondjuk, hogy Románia, a valóságot és nem egyesek vágyálmát tekintetbe véve, nem nemzetállam, hiszen az ország lakosságának legalább tíz százaléka valamely nemzeti közösséghez tartozik” – mondta a szövetségi elnök. Hangsúlyozta, a román állam szuveranitását, egységét és oszthatatlanságát az RMDSZ egy pillanatig sem kérdőjelezi meg.

Tájékoztatása szerint egy kiegészítést is javasolnak az első cikkelyhez, amely szerint Románia elismeri a kisebbségeket államalkotó tényezőként. Ugyanebben paragrafusban rögzítené az RMDSZ azt is, hogy az ország parlamentáris köztársaság. „A félelnöki rendszer törlését javasoljuk. Elképzelésünk szerint az államfőt a parlament választaná meg” – magyarázta Kelemen.

Az RMDSZ javasolja, hogy ott, ahol jelentős létszámban élnek kisebbségek, nyelvüket hivatalos nyelvként ismerjék el. Ennek a részleteit sarkalatos törvénnyel szabályozná a parlament.

Az államszervezési javaslatok közül Kelemen Hunor kiemelte, hogy az RMDSZ a kétkamarás parlamenti rendszer megőrzését támogatja, amelyben viszont a kompetenciák elkülönülnének: az alsóház a választók politikai képviseleté, a szenátus a régiók képviseletét látná el. Az elképzelés szerint a felsőház a nemzetközi egyezményeket ratifikálná, a különböző intézményvezetőket nevezné ki, illetve a nemzetbiztonsággal, védelemmel és a közrenddel kapcsolatos törvényeket hozná meg.  „Szerintünk ezáltal jelentősen felgyorsulna a törvényhozás folyamata is” – tette hozzá Kelemen.

A többi kisebbség parlamenti frakciójával összhangban az RMDSZ azt javasolja, hogy az államelnököt a parlament válassza meg kétharmados többséggel. Ez magyarországi mintára, szükség esetén több választási fordulóval történne.

A szövetség ugyanakkor teljes egészében törölné az alkotmányból a sürgősségi kormányrendeletek intézményt. „Az összes eddigi kormány, az is, amelynek részesei voltunk, túlságosan szívesen nyúlt ehhez az eszközhöz, ezáltal átvette a parlamenttől a törvényhozói szerepet. Ezt nem tarjuk helyesnek” – mondta az RMDSZ elnöke. Hozzátette, korlátoznák a parlamenti felelősségvállalások számát is: a kormány ülésszakonként legfeljebb egy alkalommal folyamodhat egy törvény elfogadtatásának ehhez az eszközéhez.

Az alkotmánymódosítási javaslatcsomag része az is, hogy az ügyészek többé ne legyenek tagjai a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak (CSM), az RMDSZ a vádhatóságot a végrehajtó hatalom részének tekintené, ugyanúgy, ahogy a legtöbb európai országban történik.

Az RMDSZ alkotmányba foglalná, hogy a parlamentnek kötelező módon be kell tartania az alkotmánybíróság határozatait. E szerint a honatyák vagy módosítják a taláros testület által kifogásolt törvényt, vagy törlik a jogszabályból az alkotmányellenesnek ítélt jogszabályokat.

Az RMDSZ az alkotmány helyhatóságokról rendelkező részébe bevezetné a szubszidiaritás elvét. „Fontos, hogy a döntések minél közelebb kerüljenek a polgárokhoz” – magyarázta Kelemen. Hozzányúlnának a 152-es cikkelyhez is, amely korlátozza bizonyos alkotmányos paragrafusok módosítását. Ezeket a korlátozásokat az RMDSZ csak néhány alapelvre – politikai pluralizmus, alkotmányos demokrácia – terjesztenék ki.

Kelemen elmondta, nem túl optimista abban a tekintetben, hogy idén sikerül módosítani a román alkotmányt, ám reményeit fejezte ki, hogy ez sikerülni fog. A politikus szerint ugyanis az idei év az egyetlen esély az alkotmány módosítására, mert a 2014-es választási esztendő lesz. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy az alkotmány elfogadására kiírt referendum részvételi küszöbét 50 százalékról 30 százalékra csökkentsék.

A parlament kisebbségi frakciója kedden ismertette alkotmánymódosító javaslatait. Varujan Pambuccian frakcióvezető megerősítette: azt is kezdeményezték, hogy a román alaptörvényt egészítsék ki az 1918-as gyulafehérvári határozattal. Az erdélyi, bánsági és magyarországi románok Gyulafehérváron tartott nemzetgyűlésükön az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesüléséről fogadtak el határozatot, amely a kisebbségeknek is önállóságot és szabad nyelvhasználatot ígért. A gyulafehérvári határozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövő új Román Állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat, és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak.