FRISSÍTVE: A parlamenti pártok frakcióvezetőinek és frakcióvezető-helyetteseinek döntése értelmében levették a képviselőház szerdai ülésének napirendi pontjai közül az RMDSZ törvényjavaslatát, amely március 15-ét, az 1848-as magyar forradalom kitörésének napját hivatalos ünnepnappá nyilvánította volna a magyarok számára – jelentette be Marcel Ciolacu, a képviselőház szociáldemokrata párti (PSD) elnöke. FRISSÍTÉS: Benedek Zakariás, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt nyilatkozta, hogy azért javasolták a törvénytervezet vitájának elhalasztását, hogy ne a mostani magyarellenes közhangulatban bocsássák szavazásra.

A törvénytervezetet visszaküldték felülvizsgálatra a szakbizottságoknak, és két hét múlva tűzik napirendre a plénumban – mondta Ciolacu frakciók döntését ismertetve.

A törvénytervezetet még 2017-ben dolgozta ki az RMDSZ. Az akkor kormányon lévő PSD-vel parlamenti együttműködésben lévő magyar érdekvédelmi szövetség többek között a jogszabály elfogadását szabta feltételéül annak, hogy támogassa a szociáldemokratákat saját kormányuk, a Sorin Grindeanu vezette kabinet megbuktatásában. A PSD akkori elnöke, Liviu Dragnea hajlandó lett volna támogatni a tervezetet, ám a párt erdélyi szervezeteinek nyomására végül meghátrált. De még abban az évben benyújtották a kétkamarás parlamentbe a tervezetet, amit az elsőként megkeresett ház, a szenátus elutasított.

A jogszabály szerint március 15-e a romániai magyarság napja lenne, a magyarlakta településeken állami támogatással szervezhetnének évfordulós ünnepségeket, sőt a cégek hivatalosan is munkaszüneti napot adhatnának alkalmazottaiknak.

Két és fél év után a hírhedten magyarellenes Marius Pașcan, a Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselője sürgette meg a napirendre tűzését a döntő házban, nyilván azzal a szándékkal, hogy végleg elutasítsák a törvénytervezetet. A román politikus az emberi jogi és kisebbségügyi szakbizottságban, kedden durva kirohanást intézett a március 15-ét ünnepnappá nyilvánító törvénytervezet ellen, és mint Benkő Erika, a bizottság egyik RMDSZ-es tagja elmondta, az egész gyűlés magyarellenes hangulatban zajlott. A szakbizottság végül nagy többséggel elutasításra javasolta a tervezetet, csak a két RMDSZ-es tag és a török nemzetiség képviselője támogatta.

A PMP törekvése az elmúlt hetek magyarellenes megnyilvánulásainak sorába illeszkedett, mert azután, hogy Klaus Iohannis államfő április végén Erdély kiárusításáról szóló „titkos egyezség” megkötésével vádolta meg a PSD-t és az RMDSZ-t a székelyföldi autonómiatervezet kapcsán, egyre-másra kerültek felszínre a magyarokat támadó vagy sértő megnyilvánulások:

• mind a szenátusban, mind a képviselőházban rekordsebességgel elutasították a közigazgatási törvénykönyv kisebbségi jogokat biztosító RMDSZ-es módosító javaslatait;
• Cătălin Lucian Iliescu PMP-s szenátor a Facebook-oldalán olyan törvénykezdeményezést jelentett be, ami alapján kitilthatnák az országból azokat, akik akár csak beszélni mernek az autonómiáról;
• Marcel Ciolacu képviselőházi elnök szerint meg kellene tiltani „az alkotmányellenes törvénytervezetek” benyújtását a parlamentbe;
• elfogadták a Magyarországot területe kétharmadától megfosztó, az első világháborút lezáró trianoni békediktátum napját, június 4-ét román ünnepnappá nyilvánító törvényt.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel tartott keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a román politika részéről gesztus lenne, ha a sok ellenséges megnyilvánulás után elfogadnák a március 15-ét a romániai magyarok hivatalos ünnepnapjává tevő törvénytervezetet. Erre végül egyelőre nem kerülhet sor, mert a szerdai plenáris ülés napirendjéről visszavonták.

A telefonon bejelentkező Marius Pașcan határozottan követelte  a „napirenden tartását és a leszavazását”  tervezetnek, amit a románok elleni „inzultusnak” nevezett. Marcel Ciolacu azt mondta, hogy a döntés megszületett, és megsértenék a házszabályt, ha mégis szavazásra bocsátanák.

Pașcan attól tartott, hogy az RMDSZ „a megfelelő alkalomra vár” a szavazásra bocsátás kérdésében, amikor maga mellé állíthatja a parlamenti többséget, hogy átvigye a tervezetet, addig pedig „az asztalfiókban jegelik” a törvényt. Ciolacu szerint erről szó sincs, felülvizsgálatra küldték vissza a szakbizottságoknak, és a jogszabályt két hét múlva tűznék ismét a képviselőház napirendjére.

RMDSZ: nem akartak újabb magyarellenes megnyilvánulásnak esélyt adni

Benedek Zakariás, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta, hogy azért javasolták a törvénytervezet vitájának elhalasztását, hogy ne a mostani magyarellenes közhangulatban bocsássák szavazásra. „A magyarság talán legfontosabb ünnepe március 15-e, és nem akartuk, hogy visszakézből, zsigerből elutasítsa a többség” – nyilatkozta a Maszolnak a politikus.

Benedek a fakcióvezetők tanácsában, kedden is javasolta a szavazás elhalasztását, de akkor nem volt konszenzus, így napirenden maradt a kérdés. A szerdai plenáris ülés előtt ismét előált a javaslattal, és akkor már egyetértés volt a halasztásról. „Az ülésen nem volt jelen Pașcan, csak a PMP frakcióvezető-helyettese, és ő beleegyezett ebbe” – tette hozzá az RMDSZ-es politikus.

Benedek Zakariás szerint az elmúlt időszak felkorbácsolt magyarellenes hullámai közepette egy kis lélegzetvételhez jut az RMDSZ. „Két hónapja szinte minden héten van egy-egy törvénytervezet, ami ellenünk a magyar közösség ellen szól, és úgy gondoltuk, hogy legyen egy kis szünet is” – mondta, hozzátéve, hogy nem akartak egy újabb magyarellenes megnyilvánulásnak esélyt adni.

A frakcióvezető szerint a halasztással egy kis időt nyertek, mialatt megpróbálják a többségi politikusokat meggyőzni arról, hogy március 15-e hivatalos ünneppé nyilvánítása „nem ördögtől való”, és a törvénytervezet nem a románok ellenében született. „A romáknak, a tatároknak, az örményeknek és még sorolhatnám, szóval majdnem minden kisebbségnek van egy napja romániában, csak épp a magyaroknak, a legnagyobb kisebbségnek nem lehet egy napunk, mert valószínűleg valamitől félnek” – mondta Benedek Zakariás.