Egy, a környezetromboló bűncselekmények felderítésére szakosodott különálló vádhatóság - környezetvédelmi ügyészség (DIIM) - létrehozásáról fogadott el törvénytervezetet kedden döntő házként szenátus.

A vádhatóság a legfőbb ügyészség egyik független részlegeként működik majd, akárcsak a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vagy a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT). A DIIM hatáskörébe kerülnek egyebek mellett az illegális fakitermeléssel, a környezetszennyezéssel és a védett területek állat- és növényvilágának elpusztításával kapcsolatos bűncselekmények.

A törvénykezdeményezést a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvényhozói terjesztették márciusban a parlament elé, arra hivatkozva, hogy Romániában túl hosszú ideig elhanyagolták, vagy éppenséggel tagadták a környezetszennyezéssel és klímaváltozással kapcsolatos súlyos gondokat, és a jóvátehetetlen károkat okozó, bűnös környezetrombolás megfékezéséhez a környezetvédelmi törvényeknek érvényt szerző, szigorú hatósági fellépésre van szükség.

A sajtó által "az erdők DNA-jaként" emlegetett új ügyészség létrehozásáról rendelkező törvény indoklása szerint Romániában évente 20 millió köbméter fa tűnik el nyomtalanul, vagyis kétszer annyi, mint amennyit legálisan termelnek ki, és évente 20 ezer ember veszti életét a légszennyezés okozta betegségek következtében.

 Annak ellenére, hogy az illegális erdőirtás esetében rendszerszintű korrupciót tápláló, több százmillió eurós adózatlan bevételekről van szó, az utóbbi öt évben az erdőtörvény megsértéséért mindössze háromezer magánszemély ellen, "pitiáner falopásokért" indult eljárás, és egyetlen céget marasztalt el a bíróság, környezetvédelmi bűncselekményekért pedig 2014 és 2019 között egyetlen büntetőper sem indult - olvasható a törvény indoklásában.

Az RMDSZ tartózkodott

A képviselőház által már korábban elfogadott törvénytervezetet ellenszavazat nélkül, az RMDSZ tartózkodása mellett szavazta meg a szenátus. A magyar érdekképviselet álláspontjáról a szövetség hírlevele azt írta: az RMDSZ támogatja a törvénytelen fakivágás megelőzését és szigorú büntetését, de nem támogat olyan javaslatokat, amelyeknek csupán a bürokrácia növelése, újabb intézmények létrehozása a céljuk, és gyengítenék a meglévő ügyészségeket és a rendőrséget.

Közleményében az RMDSZ emlékeztet: az új intézmény létrehozása meggyengítené a meglévő ügyészségeket és a rendőrséget, mutatott rá véleményezésében a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM), hiszen jelenleg ügyészhiányban és rendőrhiányban szenved Románia. „Valahonnan el kell venni ügyészeket, rendőröket az új intézmény létrehozásához, így meggyengülhet az állam bűnügyi tevékenysége. A Legfelsőbb Bírói Tanács véleménye meghatározó ebben a kérdésben” – jelentette ki Tánczos Barna Hargita megyei szenátor.

A politikus emlékeztetett: a tervezetet beterjesztő USR szenátora, Mihai Goțiu azzal indokolta az új intézmény létjogosultságát: a biodiverzitás veszélyeztetése idézte elő a koronavírus-járványt. A párt vezetője, Dan Barna egy februári Facebook-bejegyzésében arra figyelmeztetett: nem szabad a Legfelsőbb Bírói Tanács véleménye ellenére törvényt elfogadni. „Az USR ma, ennek ellenére, mégis megszavazta saját kezdeményezését” – mutatott rá Tánczos.

A statisztikai adatok szerint jelenleg Neamț és Arges megyékben okoz legnagyobb gondot a falopás, ennek hatékonyabb megelőzésére és szigorúbb büntetésére a meglévő környezetvédelmi intézményrendszernek kell megoldásokat találnia – zárta nyilatkozatát az RMDSZ mezőgazdasági szakpolitikusa.