A képviselőház és a szenátus házbizottságának csütörtöki ülésén az a döntés született, hogy nem tűzik napirendre a vészhelyzet meghosszabbításáról szóló határozatot, amíg a kormányfő nem kéri a jogszabály jóváhagyását a parlamenttől. Csak az RMDSZ és a Pro Románia ellenezte ezt a döntést – tudtuk meg Cseke Attila szenátusi frakcióveztőtől.

Annak ellenére, hogy Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke korábban az „eddigi legnagyobb hatalmi visszaélésnek” minősítette azt, hogy a kormány megkerülte a parlamentet a vészhelyzet meghosszabbításának kérdésében, a képviselőház és a szenátus házbizottságai a csütörtöki együttes ülésükön úgy döntöttek, hogy csak akkor tűzik napirendre a vonatkozó határozatot, ha a miniszterelnök elküldi a jogszabályt "jóváhagyásra" a törvényhozóknak. Az ülésen Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője fenntartotta: a határozat napirendre tűzéséhez nincs szükség megvárni azt, hogy a kormány eljutassa a jogszabályt a honatyáknak.

A döntés hátterében egy jogi vita áll. A kormány álláspontja szerint csak a veszélyhelyzet bevezetését kellett a parlamentnek is megszavaznia, a meghosszabbításához már nincs szükség a törvényhozók jóváhagyására, mert ezt nem írja elő a veszélyhelyzetet szabályozó törvény. Ezért a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusai szerint a kormány helyesen járt el, amikor csupán tájékoztatta a parlamentet a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló határozatról, de nem kért jóváhagyást. Ezt tudomásul véve az együttes házbizottság – akárcsak a szerdai ülésén – úgy döntött, továbbra is várják a miniszterelnök „jóváhagyást” kérő átiratát.

Cseke Attila a Maszol kérdésére elismerte, hogy a vészhelyzetet szabályozó törvény valóban nem köti a törvényhozók jóváhagyásához a meghosszabbítást, de szerinte a parlamentnek jogában áll napirendre tűzni és módosítani a vonatkozó kormányhatározatot. A szenátor emlékeztetett arra jogelvre, amely szerint „ha valakinek hatáskörében áll többet megtenni, akkor a kevesebbet is megteheti”. Vagyis ha a parlamentnek jogában állt a vészhelyzet kihirdetéséről szóló, a jelenleginél jóval több korlátozást tartalmazó kormányhatározatot módosítani, akkor jogában áll ezt most is megtenni – magyarázta.

Az RMDSZ frakcióvezetője szerint csupán formai kérdés, hogy a kormány csak tájékoztatja a parlamentet a határozatról, vagy a jóváhagyást kéri. „A határozat megjelent már a Hivatalos Közlönyben, mindenki ismeri. Nekünk nem kell megvárni egy papírt Ludovic Orbantól arról, hogy elfogadták a veszélyhelyzetet meghosszabbító határozatot. Ha akarunk, foglalkozhatunk vele” – szögezte le.

Cseke Attila ugyanakkor emlékeztetett a szükségállapotot kihirdető államelnöki dekrétumról hozott alkotmánybírósági döntésre, amely szerint az emberi szabadságjogokat a kormány nem, csak a parlament korlátozhatja. A politikus cáfolta azt a felvetésünket, miszerint a vészhelyzetet szabályozó törvény elfogadásával a parlament voltaképpen már korábban felhatalmazta a kormányt a szabadságjogok korlátozására. „Ebben a kérdésben az alkotmány az irányadó, amely szerint emberi jogokat csak a parlament korlátozhat” – jelentette ki.

A szenátor mindezek miatt fenntartja: elfogadhatatlan, hogy a kormány kikerülte a parlamentet a vészhelyzet meghosszabbításakor. „Ezzel a hozzáállással akár harmincnaponként kedvére hosszabbíthatja a készenléti állapotot, amely a szabályosnál nagyobb hatalmat biztosít a végrehajtó hatalom számára” – magyarázta.

Közölte azt is: indokolatlan szerinte az egész országra kiterjeszteni a készenléti állapot meghosszabbítását, mint ahogyan az is indokolatlan, hogy a kórházak működése korlátozott, és a betegek nem férnek hozzá a szükséges ellátáshoz. Szerinte a kormánynak egy előrelátható, szakaszos, enyhítéseket bevezető tervet kellene kidolgoznia.