Úzvölgyi incidensek: az illetékes ügyész szerint nem történt uszítás, sem diszkrimináció


-A A+

Nyilvánosságra került, hogy idén februárban miért zárta le vádemelés nélkül az illetékes ügyész az úzvölgyi katonatemetőben történt események ügyét. Érvelése szerint a „Ki a magyarokkal az országból” egy „állítólagos magyarellenes jelszó”, de nem tekinthető uszításnak, sem diszkriminációnak.

A több mint egy évvel ezelőtt Úzvölgyében történtek miatt az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt és a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat is feljelentést tett. Vádemelés nem történt, mindössze annyit rendeltek el, hogy szolgáltassák vissza a temetőkapu megrongált láncát és lakatját. Az ügyet még februárban lezárták, az indoklás most került a sajtóhoz, számolt be a Hotnews

Daniel Gălbează illetékes ügyész érvelése szerint a „Ki a magyarokkal országból” nem fedi az uszítás vagy diszkrimináció fogalmát, mindössze egy „állítólagos magyarellenes jelszónak” tekinthető, ami legfeljebb kihágást jelent, semmiképp nem bűncselekményt. 

Ahhoz, hogy a btk. 369. cikkelyének besorolása alá essen, az uszítás a nyilvánosság, vagyis meghatározatlan számú személy ellen kell hogy irányuljon, nem egy vagy több, konkrét személy ellen. Úzvölgyében a sértő skandálások egy korlátozott számú személyhez szóltak, azokhoz, akik a helyszínen nem akarták beengedni az „erre felhatalmazott” románokat a katonatemetőbe. 

A „Ki a magyarokkal az országból” skandálás tehát legfeljebb egy szabálysértésnek tekinthető, uszításnak vagy diszkriminációnak nem, mert egy etnikum ellen, és nem egy embercsoport ellen – például fogyatékkal élő személyek, homoszexuálisak stb. – irányultak, szól az indoklás. 

Csak román szemtanúkat kérdeztek

Az indoklásban más furcsaságokat is lehet találni: az ügyben tanúként nyilatkozó román személyek szerint a magyarok 17 órakor zárták le lakattal és lánccal a katonatemető kapuját, holott a valóságban ez sokkal korábban, a déli órákban történt. 

 

Továbbá több másik tanú szerint a magyarok erőszakos magatartásra buzdítottak, de a románok „nem válaszoltak a provokációra”. Aki követte az eseményeket, emlékezhet, hogy a magyarok élőláncot formálva imádkoztak, miközben a helyszínen tartózkodó románok kiabáltak és szidalmazták őket, néhányan köveket is dobáltak. 

Emellett az ügyész arról is ír, hogy a román szemtanúk szerint többen – köztük férfiak, nők és gyerekek – bementek a temetőbe, meghúzták a kaput, amelyről „vékony fadarabok” váltak le, így lehetett kinyitni. A valóságban a kaput betörték, és akik bejutottak a temetőbe, megpróbálták megütni az élőláncot alkotó magyarokat.

Az ügyész szerint ezek voltak az egyedüli erőszakos mozzanatok, de nem tartja indokoltnak az erőszakos cselekedetek miatti vádemelést, mert nem történt előzetes feljelentés. 

Mint emlékezetes, 2019. június 6-án egy erőszakos csoport betört az úzvölgyi katonatemetőbe, és lehetővé tette az ott törvénytelenül emelt ortodox keresztek felszentelését. A Bákó megyei Dormánfalváról érkezett tömeg előbb megpróbálta áttörni a csendőrök sorfalát, hogy elérje a temető zárt kapuját és az előtte álló, imádkozó magyarokat. Amikor ez nem sikerült, a csendőröket megkerülve, oldalról másztak be a sírkertbe, belülről feltépték a kaput, és utat nyitottak a „megemlékező” tömegnek.







EZT OLVASTA MÁR?

X