Klaus Iohannis államfő visszaküldte a parlamentnek a Trianon-törvényként ismert jogszabályt, amely június 4-ét, az első világháborút lezáró békediktátum évfordulóját román ünneppé nyilvánítja.

A törvényt a Szociáldemokrata Párt (PSD) kezdeményezésére fogadta el májusban a parlament, és abban a reményben küldték kihirdetésre az elnöknek, hogy az még idén június 4-re, Trianon századik évfordulójára életbe léphet.

A törvény – a fő kezdeményező, a magyarellenességéről hírhedt Titus Corlățen volt külügyminiszter és PSD-s szenátor elképzelése szerint – keretet teremtett volna arra, hogy a helyi és központi hatóságok „tudományos és kulturális programok” szervezésével erősítsék a román közvéleményben a Magyarországot területe kétharmadától megfosztó „trianoni döntés jelentőségét”, és ezekhez a rendezvényekhez állami vagy helyi költségvetési forrásokat is rendelhettek volna. A jogszabály értelmében a közszolgálati média tematikus műsorokat készíthetett volna az évfordulókra.

Iohannis azonban alkotmánybírósági felülvizsgálatot kért. Szerinte a Trianon-törvény sérti az államhatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét, valamint a polgárok jogegyenlőségét és a diszkrimináció tilalmát garantáló előírást, és inkább egy politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály. Indoklásában az elnök rámutatott: a parlamentnek általános érvényű előírásokkal kell szabályoznia a társadalmi viszonyokat, a polgárok jogait és kötelezettségeit, az általa elfogadott törvényeknek pedig az előírások megsértésének szankcióiról is rendelkezniük kell. Iohannis szerint a nem eléggé világos, jogi következmények nélküli Trianon-törvény ezeknek a követelményeknek nem tett eleget.

A taláros testület július 15-én alkotmányosnak nyilvánította a törvényt. Az elnök, élve a törvény adta lehetőségével, ezúttal sem hirdette ki, hanem visszaküldte a parlamentnek felülvizsgálatra. Márton Árpád parlamenti képviselő, az alsóház jogi bizottságának volt tagja az alkotmánybírósági ítélet kihirdetése után a Maszol érdeklődésére elmondta, hogy Klaus Iohannisnak lehetősége nyílik a parlamentnek újratárgyalásra visszaküldenie a jogszabályt, de a törvényhozókat nem köti már határidő. Napirendre tűzhetik rendes vagy rendkívüli ülésszakban, és csak az alkotmánybíróság által is tárgyalt cikkelyeket kell újból megvitatni. Pontosabban nem is kell, mert akár a jelenlegi változatban is elfogadhatják még egyszer. Azt követően pedig az elnöknek 10 napon belül ki kell hirdetnie a törvényt.

Klaus Iohannis a szenátus elnökének, Robert Cazanciucnak címzett folyamodványában kifejtette, hogy a Trianon-törvény „sok kritikát kapott a civil szféra részérél", és elfogadását nem előzte meg széleskörű társadalmi párbeszéd, ezért kéri a törvényalkotási folyamat újrakezdését.