Erdélyi magyar szempontból Marosvásárhely számít az idei önkormányzati választások egyik legfontosabb helyszínének – a város polgármesteri székének a megszerzésével sokat nyerhet a közösség, de legalább annyit veszíthet is a bukással. Frontváros: bármennyire is próbálják hangsúlyozni az etnikumok közötti békés együttélés fontosságát, a fekete március sebe még nem forrott be a Maros bal partján: a románok a kétezres évek elejétől próbálják megtartani, a magyarok pedig visszaszerezni a polgármesteri széket. A helyhatósági választásokat pedig eddig mindig az etnikai szavazás határozta meg, nem pedig a projekt alapú meggyőzés – pontosabban utóbbival négyévente sikerült félrevezetni a magyarok egy részét és ezzel eldönteni a vokscsata állását. Soós Zoltán független jelölt konkrét elképzeléssel rukkolt elő, a román szavazókat is igyekszik megszólítani, és ha a magyar közösség nagy arányban megy el szavazni, komoly esélye van nyerni, ugyanis a román szavazótábor nem lesz egységes.

A marosvásárhelyi polgármesteri szék egy alkalommal sem volt ennyire kelendő: tizenhárom jelölt száll versenybe, ám akadnak közöttük olyanok, akik a futottak még kategóriába is csak nagy jóindulattal férnek be. Legelőször Soós Zoltán indulása vált biztossá, őt a Népi Mozgalom Pártjának jelöltje, Marius Paşcan követte a bejelentéssel, majd nemzeti liberális Theodora Benedek. Július végén pedig nyilvánvalóvá vált az, amit addig csak rebesgettek Marosvásárhelyen – a regnáló városvezető átnyergelne megyevezetőnek, a stafétát pedig átadná Claudiu Maiornak, aki a Pro Románia Párt színeiben méretkezik meg. A Szociáldemokrata Párt soha nem volt erős a városban, idén is a négy évvel ezelőtt induló Sergiu Papuc a jelöltjük.

Dorin Florea visszavonulása egyértelmű jele annak a felismerésnek, hogy többé már nem számíthat a választók támogatására, bár tegyük hozzá, hogy ezt a lépést évek óta készítik elő – erre enged következtetni az is, hogy a jelenleg tanácsadói szerepben mellette levő Claudiu Maior, aki az elmúlt időszakban a polgármesterrel ellentétben számos alkalommal megjelent a választópolgárok között. Aszfaltozási munkálatokat felügyelt és ellenőrzött, élelmiszercsomagot osztogatott, asszisztált a fakivágásoknál, tilosban parkoló autók elszállításánál, lakótársulási találkozókon vett részt.

Kampányát most is főként ez határozza meg, a polgármesteri hivatal érdemeit domborítva igyekszik választói tőkét kovácsolni magának, nem annyira az interneten, mint inkább az offline térben aktív. A szintén Dorin Florea mellett szocializálódott, magyarfaló politikusként hírhedté vált Marius Paşcan egyelőre csak a tőle alapjáraton megszokott nacionalista kottát játssza, számára egyébként sem a polgármesteri szék megszerzése a tét, a politikai túlélőösztön hajtja, ismertséget kell szerezni, ha levitézlett pártja színeiben parlamenti mandátumot szeretne szerezni magának.

Theodora Benedek indulásával a liberálisok a hagyományokkal szakítottak, egy olyan nőt indítottak, aki a magyar szavazatokat is hozhat – a professzorasszony az a polgármester kíván lenni, aki összefogja, egyesíti a románokat és a magyarokat. Párttársa, a PNL első alelnöke furán értelmezi azonban ezt az egyesítést – Rareș Bogdan múlt héten az alkotmány nemzetállamra vonatkozó cikkelyét idézve a belecsapott a nacionalista húrokba. 

A liberális jelölt megpróbálta szépíteni ezt, mi azonban maradunk a tanulsággal: a liberálisok projekt alapú választási verseny helyett etnikai színezetű vokscsatára készülnek. Bár Rareș Bogdan arra szólította fel az általa esélytelennek tartott Maiort és Paşcant, hogy lépjenek vissza a liberális jelölt javára, az összeborulásnak kicsi az esélye. Ez azt jelenti, hogy ha a magyar közösség nagy arányban megy el szavazni, Soós Zoltánnak komoly esélye van nyerni, ugyanis a román szavazótábor nem lesz egységes.

Az előző választásoktól eltérően ugyanis 2020-ban több erős román jelölt van, míg 2012-ben és 2016-ban is csupán Dorin Florea volt a fő ellenfél, most jobban oszlik a szavazat. Ha azonban a liberálisok garanciákat vállalnak arra, hogy Claudiu Maior Theodora Benedek megválasztása esetén immunitást élvez és intézheti a holdudvar üzleteit, ő visszaléphet. A mostani választás tétje ugyanis egyértelműen az ő – vagyis a jelenlegi rendszer – túlélése.

Ez ellen szól azonban az, hogy az elmúlt hetekben a néhai Benedek István hematológus professzor fia nekiment Claudiu Maiornak, súlyos vádakkal illetve a politikust. Az ifjú Benedek azt állítja, hogy apját több alkalommal átverte a jelenlegi városvezetés. „Éveken keresztül szemébe hazudtak, széles mosollyal az arcukon” – írta a Facebook-oldalán. Többek között felhozza példaként azt is, hogy édesapja szívén viselte a városi sportklubok helyzetét, ezért 20 ezer eurót adott az ASA megmentése érdekében, de azt a városvezetés saját érdekei érvényesítésére használta fel.

Ha azonban a Maior pártja által megrendelt közvélemény-kutatásokat vesszük alapul, nincs semmi oka a visszalépésére. De mivel a túlélése a tét, minden bizonnyal semmi nem lesz drága számára.

Csatakiáltás, felméréssel

A helyhatósági választásokkal kapcsolatos első közvélemény-kutatás idén januárban jelent meg, amelynek két legfontosabb következtetése az volt, hogy ha januárban tartották volna a helyhatósági választásokat, és ha azok kétfordulósak lennének, Dorin Florea jelenlegi polgármester még a második fordulóba sem került volna be. A felmérés szerint egyfordulós választás esetén a legtöbb voksot az RMDSZ jelöltje, Soós Zoltán kapta volna. Az Emil Marius Pașcan PMP-s politikus által megrendelt közvélemény-kutatás után elkezdődött a találgatás Bernády flekkenvárosából a rózsák majd a piskóták városává züllesztett Marosvásárhelyen: ki lesz a város következő polgármestere.

A múlt hét végén a liberálisok megrendelésére készített felmérés eredményei láttak napvilágot, amely szintén arra világít rá, hogy román-magyar versenyre készülnek: a többségi szavazók körében mérték a három legesélyesebbnek tartott román jelölt támogatottságát. A Novel Research által készített felmérés eredményei szerint a román etnikumú biztos szavazók 30 százaléka Theodora Benedekre voksol, Marius Pașcan, a Népi Mozgalom Párt jelöltjének a támogatottsága 22 százalék, míg a Pro Románia színeiben induló Claudiu Maioré 17.

A közvélemény-kutatás eredményeit ismertető mures.ro megjegyzi, hogy viszonylag magas a bizonytalanok aránya, akik állításuk szerint részt vesznek a választásokon, de még nem tudják, hogy kire szavaznak. Arányukat azonban nem közölte a portál. A Pro Románia belső felmérései szerint jelenleg Soós Zoltán támogatottsága a legnagyobb, őt a párt jelöltje, Claudiu Maior követi.

Egy idén tavasszal, az RMDSZ megrendelésére készített felmérés szerint a kilátástalanság és pesszimizmus jellemzi a marosvásárhelyiek többségét (románokat és magyarokat egyaránt). Eredményei azt bizonyítják, hogy a magyar jelölt esélyei jelentősen nőttek a négy évvel ezelőttihez képest – 2016-ban Soós Zoltán 25 537 szavazatot kapott, Dorin Florea 27 262-őt. Ugyanakkor a számok azt bizonyítják, hogy mostanra a magyar szavazók magabiztosabbakká, motiváltabbakká váltak.

A múlt kudarcai

Az RMDSZ 2000-ben kapta az első pofont Marosvásárhelyen – a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) kormányzása idején –, amikor a Ion Iliescu nevével fémjelzett szervezet hatékony közreműködésével, létrehozták a Romániai Magyar Liberális Demokrata Pártot. A választások idején a párt a román nyelvű nacionalista sajtóban különösen nagy publicitást kapott – vélhetően annak bizonyítékaként, hogy a romániai magyarság mennyire elégedetlen az RMDSZ-szel.

A párt Marosvásárhelyen Iszlay Jenő személyében saját jelöltet indított, aki az első fordulóban 797 szavazatot kapott, ami bőven elegendő volt ahhoz, hogy Fodor Imre RMDSZ-es polgármesterjelölt 168 szavazat híján első fordulóban elessen a polgármesteri címtől és a második fordulóban kénytelen legyen átengedni azt a Román Demokratikus Konvenció színeiben politizáló Dorin Floreának.

Az erdélyi magyarság (és az RMDSZ) szimbolikus térvesztésének közösségi drámáját (Dorin Florea főtéri örömhórája mellett) tovább fokozta a szövetség 2004-es bukása. Akkor Kelemen Atilla volt Dorin Florea kihívója, a Szociáldemokrata Párt, a Nagy-Románia Párt és a Román Nemzeti Egység Párt támogatását élvező orvos 48 556 szavazatot kapott, míg az RMDSZ jelöltjére csupán 34 625-en adták a voksukat. Ez volt az eddigi RMDSZ-jelöltek legcsúfosabb veresége Dorin Floreával szemben, Kelemen a voksok 40,31 százalékát szerezve meg. 

Az RMDSZ 2008-ban  Borbély László akkori környezetvédelmi és erdőgazdálkodási minisztert, az RMDSZ politikai alelnökét küldte a polgármesteri székért folytatott harcba. „Tudom, hogyan kell többet tenni Marosvásárhelyért, és van is hatalmam hozzá” – hirdette akkor Borbély. A politikus 5867 szavazattal közelítette meg a harmadszor induló Floreát, de a szerzett támogatás az össz szavazatszámnak csak a 44,86 százalékát jelentette.

Négy évvel később, 2012-ben Frunda György, az RMDSZ egykori államfőjelöltje próbálta maga alá gyűrni Floreát, de nem járt sikerrel, tízezer szavazattal alulmaradt a hatalmát fokozatosan megszilárdító polgármesterrel szemben. 2016-ban Soós Zoltán múzeumigazgató függetlenként szállt versenybe, és ő tudta a leginkább megszorongatni Dorin Floreát, azonban 1700 szavazattal több kellett volna a sikerhez. A magyarság azonban ezt a „közelítést” sikernek könyvelte el, ennek felhajtóerejét (is) kihasználva indul újból csatába Soós Zoltán, akinek most reális esélye van leváltani a Dorin Florea és holdudvara által kiépített rendszert.

Egyértelműen kijelenthető, hogy Marosvásarhely történelmi pillanat előtt áll, a magyar közösség húsz éve nem volt ennyire közel, ahhoz, hogy visszaszerezze a városvezetést. A román szavazók minden bizonnyal nem fognak Soósra szavazni. Szavazataik megoszlanak a többi 12 jelölt között, így ha a magyar közösség összezár, ereje jelentheti a város fejlődésének, a magyarság megmaradásának is a kulcsát.