13 ellenfele lesz Emil Boc jelenlegi kolozsvári polgármesternek a szeptember 27. helyhatósági választáson. A kincses város vezetésére pályázók között van szakács, képzőművész, nyugdíjas és két parlamenti képviselő is. Emil Boc kihívói közül a legbizarabb és egyben legszórakoztatóbb figura kétség kívül a Mi Romániánk Párt (PRN) jelöltje, Mîndru Petru, Gheorghe Funar XXI. századi avatárja.  

A választási plakátjain önmagát hazafias románként reklámozó egykori altiszt szemében a csalás minden bizonnyal összegyeztethető a hazafisággal, hiszen máskülönben nem vezette volna be a jelöltségét támogatók listájára több elhunyt személy nevét és adatait. A választási bizottság emiatt vissza is utasította a jelöltségét, a Kolozs Megyei Feljebbviteli Bíróság azonban helyt adott Mîndru és pártja beadványának, s engedélyezte az indulását.

Egy hazafi a neobolsevik globalisták ellen

A PRN választási plakátja szerint a kolozsvári polgároknak szeptember utolsó vasárnapján a hazafias románok és a neobolsevik globalisták között kell választaniuk, akik gyarmattá tették Romániát, s azon ügyködnek, hogy teljesen eltüntessék a térképről. A szöveget, úgy tűnik, kutyafuttában szerkesztették, Soros Györgyöt nem említi.

Mîndru 20 pontba foglalta választási programját, melyek közül néhánnyal, mint például parkolóházak építése és zöldövezetek létrehozása, valószínűleg minden induló azonosulni tud. A metróépítés sem kifejezetten eredeti ötlet, annak kiagyalója azonban Mîndru szerint nem Emil Boc, hanem elődje, a padokat és kukákat is piros-sárga-kékre pingáltató Gheorghe Funar. A PRN jelöltje többet építene megválasztása esetén négy év alatt, mint elődjei az elmúlt 30 évben összesen, nem mintha nehéz volna túlszárnyalni a rendszerváltás óta eltelt három évtized megvalósításait. Ígéretei között szerepel gyógyfürdő Szamosfalván, új egyetemi campus, nagybani piac, versenyek rendezésére alkalmas korcsolyapálya, lóversenypálya, planetárium és állatkert is. 

Mîndru lenne az első nyíltan koronavírus-tagadó romániai polgármester, programjának 4. pontja szerint eltökélt szándéka kideríteni, mi az igazság a „Covid-16 fizetett prókátorai által a ROMÁN NÉP ELLEN FOLYTATOTT NÉPÍRTÁS ügyében”. A 8. programpont túlzás nélkül minősülhetne soviniszta uszításnak, s foglalkozhatna vele az Országos Diszkriminációellenes Tanács, mivel a PRN jelöltje a nyelvi és etnikai alapon történő „iskolai szeparatizmus” megszüntetését tűzi ki célul, ami a magyar tannyelvű oktatási intézmények felszámolását jelentheti. A buzgó hazafi a kolozsvári románok elnemzetlenítésének is gátat akar vetni.

Mîndru megtiltaná az azonos neműek házasodását, ami nem lenne nagy dolog, sem nagy újdonság, lévén hogy a hatályos törvények szerint nő nővel és férfi férfivel jelenleg sem házasodhat Romániában. A rákkeltő adalékanyagokat tartalmazó termékek kitiltása a város területéről ellenben igazán dícséretes szándék, nagy kár, hogy nehezen kivitelezhető.

Kolozsvár és Klausenburg törölve

A választási program 19. pontja „Kolozsvár-Napoca megyei jogú város illegális elnevezéseinek eltávolítása”. Ez a többnyelvű településnév táblákra vonatkozik, s Mîndru nagyvonalúan átsiklik azon tény felett, hogy kihelyezésük a törvények szellemében történt. Némileg meglepő módon a fura polgármesterjelöltet nem csupán a magyar megnevezés irritálja, hanem a Hadrianus császárra vonatkozó latin nyelvű is.

Ennek az oka az, hogy Mîndru nem csupán a koronavírus létét, hanem a román nyelv neolatin jellegét is tagadja, hovatovább, azt is kétségbe vonja, hogy a római birodalomban latinul beszéltek volna. Szerinte Erdélyben az 1700-as évekig, Moldvában és Havasalföldön pedig 1870-ig „a Géta Ősábécét, a Géta Ősírást, a Géta Ősszámokat és a Géta Ősnyelvet használták, melyből kialakult a Román Nyelv”. A választási programból nem derül ki, hogy az ezzel ellentétes véleményen levő klasszika filológusokat száműzik-e majd Kolozsvárról.

Akinek kedves a Főtér jelenlegi formájában, az semmiképp se szavazzon a Mi Romániánk Párt műemlékmániásnak tűnő jelöltjére. Mîndru a Szent Mihály templom szomszédságában felépítené a római Traianus-oszlop 38,7 méteres hasonmását, s létrehozná a géta ősnép és a románság nemzeti hőseinek szoborparkját. A tervei között szerepel, hogy műemléket állítson a szakma egy része által a világ legősibb írásos emlékének tartott tatárlakai, jelekkel díszített agyagtáblácskáknak is.

A két római-dák háború eseményeit megörökítő Traianus-oszlopért azért rajong, mivel az „bizonyítja, hogy a Krisztus előtti 106. és 101. években  Erdélyben nem voltak magyarok, szászok és székelyek”, s ezáltal „elhárítja az Ázsiából érkezett, jöttment magyarok Erdélyre vonatkozó igényeit”. Az állítás első felét illetően Mîndru egy véleményen van a történész szakmával, megállapítását annyival lehetne kiegészíteni, hogy Traianus korában románok sem éltek Erdélyben.

Miután megfogalmazta programjának 17., 18. és 19., a fentebb taglalt agyrémeket tartalmazó pontjait, lehet, hogy Mîndru bevett egy erős nyugtatót, az utolsó pont ugyanis a taxiállomások és a taxik számának a növelését irányozza elő.