Nem született döntés az alkotmánymódosító bizottság keddi munkanapján a regionális nyelvekre és a kisebbségek államalkotó tényezőként történő elismerésére vonatkozó RMDSZ-es javaslatról – tudtuk meg Máté Andrástól, a testület tagjától.

A bizottság kedd délig az alkotmánymódosítás cikkelyenkénti vitájában a 14. paragrafusig jutott el, az említett két RMDSZ-es javaslatnak pedig a 6., illetve a 13. cikkelybe kellett volna bekerülnie. A két indítvány vitáját Máté András kérésére jövő hétre halasztották. „Politikai egyeztetést kértem ebben a két kérdésben” – magyarázta a maszol.ro-nak.

A képviselő a keddi ülésen javasolta, hogy a régiók kialakításáról referendumon döntsenek. Az indítványt elutasította a testület.

Mint ismert, az RMDSZ egyik legfontosabb kérése az volt, hogy az alkotmány egyes cikkelyéből töröljék a nemzetállam kifejezést. Ezt a bizottság a múlt héten elutasította. Victor Ponta kormányfő azonban az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán azt ígérte, hogy a kisebbségek nemzetállamként történő elismerése „valamilyen formában” bekerül az alkotmányba.

Mi történt a múlt héten?

A múlt heti bizottsági vitán a Máté Andrást helyettesítő Márton Árpád képviselő ragaszkodott ahhoz, hogy az első cikkelybe kerüljön a kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerése. „Kifejtettem azt, ami a kilencvenes évektől problémánk az első cikkellyel: a nemzet szó értelmezése és az állammal való összekapcsolása azt eredményezi, hogy akár a már létező jogainkat is meg-megkérdőjelezik” – magyarázta Márton Árpád a maszol.ro-nak.

A javaslat egyik leghevesebb ellenzője a liberális Tudor Chiuariu volt igazságügyi miniszter volt, aki egyenesen azt szerette volna, hogy az alkotmányban mindenhol a „nemzet” fogalmával helyettesítsék az „állam” és a „nép” kifejezést.

Az RMDSZ-es képviselő a vitán nem várt segítséget kapott egy másik liberális párti politikustól, Petre Roman volt kormányfőtől, aki szerint a kisebbségek nem az állam, hanem a társadalom alkotó részei, és más megfogalmazásban támogatni tudná megemlítésüket az államot leíró alkotmányos szövegben, az egyes cikkelyben. Márton Árpád javaslatát támogatta a kisebbségek frakciójának képviselője, Ovidiu Ganț is, akik az ülésen elmondta: ragaszkodnak az államalkotó tényező fogalomhoz, mert a mai modern román állam létrejöttéhez az őshonos kisebbségek is hozzájárultak gazdaságilag, kulturálisan és közigazgatásilag is. Az RMDSZ-es javaslat szellemiségét még a parlamenti bizottságot vezető Crin Antonescu szenátusi elnök is elfogadhatónak nevezte.

Végül a következő ülésre halasztották annak eldöntését, hogy az egyes cikkelybe vagy a nemzeti kisebbségekről rendelkező hatos alkotmánycikkelybe kerüljön a kisebbségek államalkotó tényezőként történő elismerése. Függőben maradt az is, hogy az alaptörvénybe az „államalkotó” megfogalmazás kerüljön. „Várhatóan lesz egy kompromisszumos jogi formula, amely számunkra is ugyanezt sugallja és a román politikusok számára is elfogadhatóbb megfogalmazás” – mondta Márton Árpád.