Antal Lóránt 2018 óta dolgozik a parlamentben, azonban legtöbbek számára továbbra sem egészen tiszta, mi is a teendője egy szenátornak. Erről kérdeztük az idei parlamenti választásokon ismét szenátorjelöltként induló fiatal RMDSZ-es politikust. Antal arról beszélt, hogy hogyan állították meg a bankok közti kartellezést, és mivel is foglalkozik egy szenátor. 

Lóci, most már két és fél éve vagy Hargita megye és ezen belül is főként Udvarhelyszék szenátora. Még ha valaki követi is egy politikus, szenátor munkáját, leginkább eseményeken, tévés szerepléseken, esetleg parlamenti felszólalásokkor láthatja őt. Mi van ezek mögött? Miből áll még a te munkád?

Valóban ezeken a helyeken látszunk a legtöbbet, de érdemes párhuzamot vonni az önkormányzatok, közkeletű nevén a városi tanács működésével: akárcsak a tanácsban, a szenátusban is különböző bizottságok működnek, amelyek munkája sokkal kevésbé látványos, de annál fontosabb. Ezekben a bizottságokban rengeteg kérdés dől el, törvényeket vitatunk meg, döntéseket készítünk elő, mondhatni, hogy a szakmai munka legnagyobb része itt zajlik.

2018. márciusában lettem szenátor, és kinevezésem után tagja is lettem a szenátus gazdasági bizottságának, ami az egyik legfontosabb bizottság, az egész ország életére, működésére nagyban kiható döntéseket hoz meg.

Milyen kihívásokkal, esetleg nehézségekkel szembesültél az itteni munkád során?

Mint tudjuk, 2018 Románia centenáriumának éve volt, ami egy erősen érezhető, nemzetek közti feszültséget is gerjesztett: ebben az évben támadni és elszigetelni próbáltak minket, de ez nem csak a parlamentben, hanem az egész országban érződött, ezzel a helyzettel nem csak mi küzdöttünk, hanem az egész romániai magyarság.

Ezen túl kellett lépnünk, hiszen nem engedhettük meg, hogy a szakmai munka elé álljanak a mesterségesen gerjesztett feszültségek – szakmai kihívásból és ellenszélből is bőven volt részünk a munkánk során, elég csak a bankok törvényére gondolnunk.

Ez mit jelentett egészen pontosan?

Azt hiszem még most, a 21. században is jellemző, hogy nem gondolunk túlzottan jókat a bankokról, általában a megítélésük finoman szólva sem pozitív a lakosság körében. Nos, a szenátus gazdasági szakbizottságában egészen konkrét bizonyítékokat találtunk azzal kapcsolatban, hogy ez a negatív megítélés nem teljesen alaptalan.

A történet még 2008-ban kezdődött, amikor a Versenytanács kivizsgálást indított a Romániában működő bankok illegális tevékenységei kapcsán – felmerült a gyanú, hogy a bankok egymás között törvénytelen egyezségeket kötnek, amelyek rendkívül negatívan befolyásolják több millió állampolgár havi bankrészletét. Ezek a törvényen kívüli egyezségek tulajdonképpen kimerítik a kartellezés fogalmát, de a 2008-as kivizsgálások eredmény nélkül zárultak, mindent rendben találtak.

Hogy kapcsolódtál be te ebbe a történetbe?

A gazdasági szakbizottság elnökével, Daniel Zamfirral felkaroltuk az ügyet: közös munkánk eredményeként újraindultak a meghallgatások, és a tevékenységek kivizsgálása ismét napirendre került. A bizottság két hónapon át intenzíven dolgozott az ügyön: több tucat bankárt, kincstárnokot és pénzügyi szakértőt hallgattunk meg, többek között Bogdan Chirițoiut, a Versenytanács elnökét is – beszédes tény, hogy első körben a Versenytanács egyetlen alkalmazottja sem jött el a meghallgatásra, annak ellenére, hogy törvényi kötelezettségük lett volna.

Mi lett végül az eredmény?

A többhónapos munka végén maga a jegybankelnök, Mugur Isărescu is nyilvánosan elismerte, hogy a kereskedelmi bankok között szabálytalan egyezségek születtek, aminek alapján a versenytanács elindított egy kivizsgálást. A nyilatkozatokon túl a legfontosabb eredmény, hogy megváltozott a hiteleket illető referenciakamat számítási modellje: a gazdaságtechnikai részleteket mellőzve ennek a lényege, hogy az állampolgárok havi banki részletei csökkentek.

Szintén fontos eredmény, hogy nyilvánosságra került az a tény, hogy a bankok között nem szabályos piaci körülmények között történtek megállapodások, olyan egyezségek, amelyek a magas kamatok mellett plusz költségvetési terheket róttak az országra - az ebből született jelentést a szenátus állandó bizottsága továbbította az ügyben érintett illetékes hatóságokhoz, és konkrét törvények születtek, amelyek többek között a végrehajtást és a bankközi kamatot szabályozzák, és ahogy említettem, azok a milliók, akinek banki részletük van, a saját pénztárcájukon érezhetik a pozitív változást.

Még egy nagyon fontos következtetést levonhatunk: hiába támadnak azzal, hogy elcsépelt szó az összefogás – ha a megfelelő helyen és időben történik, akkor igenis rövid- és hosszútávon is konkrét eredményei vannak.

Ezért is kiemelten fontos a parlamenti jelenlét, ezért kell ott lenni a döntéshozatalnál: bár nem mindig látszik a munka, az eredmény annál inkább érződik!

Comandat de UDMR.
Cod AEP: 13200002

Megrendelő RMDSZ
Választási kód 13200002